A Harmadik Köztársaság — I. kötet

Tartalom

1. ELŐSZÓ
2. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS
3. PROLÓGUS. Szuverenizmus: egy szó megjelenése, egy fogalom születése, egy irányzat létrejötte
4. ELSŐ RÉSZ — A RÖNTGENKÉP. Románia egy világ végén
5. 1. fejezet. Harminchat év „reformok”: egy értékvesztés anatómiája
   • 1.1. Egy szó, amely meghalt: a „reform”
   • 1.2. Miért nem menthető meg többé a „reform” szó
   • 1.3. Két és fél évezredes diagnózis
   • 1.4. Mi az újraalapítás
   • 1.5. Az előzmények: az újraalapítás mint az alkotmánytörténet intézménye
   • 1.6. A várható ellenvetés és a válasz rá
6. 2. fejezet. Az elfoglalt állam: a hatalmi ágak elválasztása mint fikció
   • 2.1. A jelenlegi Alkotmány holt betűje és az élet a hatálya alatt
   • 2.2. A mérce Platón Törvényeiből: a törvény szolgái
   • 2.3. Nem az emberek rosszak, hanem az intézmények architektúrája rossz
   • 2.4. A kortárs politikatudomány megerősítése
   • 2.5. Mennyire rendellenes Románia: az európai mérce
7. 3. fejezet. A hatalom három arca: a román állam antropológiai olvasata
   • 3.1. Montesquieun túl: az uralom elemi forrásai
   • 3.2. Mi a hatalom? Mi az állam? — munkadefiníciók
   • 3.3. A tudás demokratizálása — a hatalomra tett negyedik fék
   • 3.4. Mi következik a hatalomnak ebből a triptichonjából
   • 3.5. A krónika tanúsága: a virtuális bíró és az új isten születése
   • 3.6. A „mágikus társadalomtól” az újraalapításig
8. 4. fejezet. A terheléses próba: a járvány mint előhívó
   • 4.1. Mi látszik, amikor jön a földrengés: a járvány mint az állam próbája
   • 4.2. A szabad ember orvosa és a rabszolgák orvosa: egy lap Platóntól
   • 4.3. A meg nem tanult lecke
   • 4.4. Az előhívótól az előhívott fényképig: mit mutatott meg nekünk a járvány
9. 5. fejezet. A kisemmizés gazdasága: erőforrások, vagyonelemek, bányajáradékok, arany
   • 5.1. Egy elherdált örökség leltára
   • 5.2. A mechanizmus anatómiája
   • 5.3. A krónika hangja: hogyan festett a kisemmizés élőben
   • 5.4. Az arany és a történelem leckéje
   • 5.5. A károk leltárától az alkotmányos elvig
10. 6. fejezet. Az iskola, a kórház, a család, az oltár: a beomlott alapok
    • 6.1. A négy forrás
    • 6.2. Két klasszikus tanúság az iskoláról
    • 6.3. Az iskola és az oltár egyidejű bezárásáról
    • 6.4. A röntgenkép lezárása: a saját forrásai ellen fordult állam
11. 7. fejezet. Egy csata krónikája: a román igazságszolgáltatás belülről nézve
    • 7.1. Érdekeltségi nyilatkozat: honnan nézem az igazságszolgáltatást
    • 7.2. A gyámkodás anatómiája: az igazságszolgáltatás a titkosszolgálatok alatt
    • 7.3. A korporatizmus anatómiája: az igazságszolgáltatás, amely nem hajlandó felelni
    • 7.4. Ki vizsgálja a vizsgálókat: a megoldás a Törvények XII. könyvében
    • 7.5. A tanú bizonyítéka: miért hiszek mégis a bírákban
12. 8. fejezet. A világvége mint diagnózis és mint esély: a Második Köztársaságtól a Harmadik Köztársaságig
    • 8.1. Mi ér véget valójában a mai világban
    • 8.2. A krónika lapjai: a vég élő egyenesben
    • 8.3. Szuverenizmus és szélsőségesség: egy szükséges tisztázás
    • 8.4. A történelmi ablak: miért most lehetséges
    • 8.5. A Második Köztársaság halála: 2024. december 6.
    • 8.6. Miért semmisítették meg valójában a 2024-es választásokat
    • 8.7. Egy jogi halál anatómiája: a 8069/2/2024* számú ügy érvei
    • 8.8. A köztársaságok számlálása: miért a Harmadik következik
13. 9. fejezet. Eminescu, a román szuverenizmus szellemi atyja
    • 9.1. Egy új szóról és egy régi atyáról
    • 9.2. A törvényekről, amelyek csak a népből fakadhatnak
    • 9.3. A nemzetgazdaságról mint a szabadság alapjáról
    • 9.4. A „Carpații” Társaságról — avagy hogyan festett egy „avant la lettre” szuverenista a „gyarmat” Románia helytartóinak megfigyelése alatt
    • 9.5. Az 1883. június 28-i „véletlen egybeesésről”
    • 9.6. Arról, amit örökül hagy ránk
14. 10. fejezet. A gazdasági szuverenitás a román gondolkodás hagyományában — Dimitrie Cantemirtől Mihail Manoilescuig
    • 10.1. Cantemir és Bălcescu: az ország gazdagsága, a szabadság és a nemzeti egység
    • 10.2. Petre S. Aurelian: az iparosítás mint a függetlenség biztosítéka
    • 10.3. Eminescu: a nemzeti elv és a gazdasági szuverenitás
    • 10.4. Virgil Madgearu: alárendelés nélküli kölcsönös függés
    • 10.5. Mihail Manoilescu: a termelőerők és a nemzeti autonómia
    • 10.6. Következtetés: a szuverenitás mint gazdasági döntési hatalom
15. MÁSODIK RÉSZ — AZ ALKOTMÁNYOS ÚJRAALAPÍTÁS. „A szuverenitás alkotmánya”
16. 11. fejezet. Miért teljes revízió, és miért nem foltozgatás: a terv filozófiája és a revízió korlátai
    • 11.1. Egy revíziós terv születése
    • 11.2. Az indoklás: a hivatalos diagnózis
    • 11.3. „A törvények szolgái, hogy szabadok lehessünk”: miért törvények, és miért nem gondviselésszerű emberek
    • 11.4. A 152. cikk próbája: újraalapítás a revízió korlátain belül
    • 11.5. Az elemzés módszere: a szöveg, az indokok, az összehasonlítás, a hatások
17. 12. fejezet. A véleményezések csatája: a Törvényhozási Tanács, hivatása és az alkotmányozó cenzúrája között
    • 12.1. Két vélemény, két történet: 2021 és 2024
    • 12.2. Mi a Törvényhozási Tanács, és mi nem
    • 12.3. Pontról pontra adott cáfolat: a kritikák öt családja
    • 12.4. A véleményezések e csatájának értelme
18. 13. fejezet. A sérthetetlen állampolgár: a megerősített alapjogok
    • 13.1. Egyensúly, lojális együttműködés és kötelező erő (1. cikk)
    • 13.2. Az emberi méltóság az új hatalmakkal szemben (22. cikk)
    • 13.3. A személyes szabadság és a tisztességes eljárás (21., 23., 24., 27., 28. cikk)
    • 13.4. A jogi blokk hatásai: mennyibe kerül és mennyit ér a szabadság
19. 14. fejezet. A társadalmi alapok: oktatás, egészségügy, család, tulajdon
    • 14.1. Az alkotmányos százalékok: 6% az oktatásra, 9% az egészségügyre (32., 34. cikk)
    • 14.2. Az orvosi beleegyezés alkotmányos rangra emelése (34. cikk (4) bekezdés)
    • 14.3. A család és a gyermek (48., 49. cikk)
    • 14.4. Az állampolgár vagyona és a készpénz (44. cikk (10) bekezdés)
    • 14.5. A választójog és a választhatóság; a közigazgatási felelősség (37., 52. cikk)
20. 15. fejezet. Képviselet és felelősség: a Parlament
    • 15.1. Az 1%-os küszöb: a helyreállított képviselet (62. cikk)
    • 15.2. A parlamenti képviselő visszahívása: a mandátum ellenőrzés alatt (70. cikk (3) bekezdés)
    • 15.3. A szavazatra és véleményre szűkített mentelmi jog (72. cikk (3) bekezdés)
    • 15.4. Az állampolgári törvénykezdeményezés az állampolgárok kezében (74., 75. cikk)
    • 15.5. A parlamenti hallgatás szankciója: az „alvással” történő törvényalkotás vége (75. cikk (2) bekezdés)
    • 15.6. Parlamenti kinevezések és átláthatóság (65. cikk)
21. 16. fejezet. A végrehajtó hatalom gyeplői: az elnök, a kormány és a „király-rendelet” vége
    • 16.1. Az újrakeretezett elnök (82., 83., 94., 97., 103. cikk)
    • 16.2. Linz igazolása: az elnöki rendszer veszélyei
    • 16.3. A „király-rendelet” vége (108., 115. cikk)
    • 16.4. A határozott idejű tisztségek állama (116. cikk (3) bekezdés)
22. 17. fejezet. A hadsereg, a titkosszolgálatok és a CSAT: a demilitarizálás alkotmányos gyökere (118–119. cikk)
    • 17.1. Miért itt, miért alkotmányos szinten
    • 17.2. A demilitarizálás alkotmányos rangra emelve (118. cikk (4) bekezdés)
    • 17.3. A külföldi csapatok, a parancsnokság és a felső határ: a katonai szuverenitás három bekezdésben (118. cikk (5)–(7) bekezdés)
    • 17.4. Az újraalkotott CSAT: a tudás mandátum alatt (119. cikk (2) bekezdés)
    • 17.5. Mi következik a 23. fejezetben: előzetes térkép
23. 18. fejezet. Az újraalapított igazságszolgáltatás: a bírák, a CSM, az Alkotmánybíróság
    • 18.1. „Constans et perpetua voluntas”: a két betegség és egyetlen kezelés
    • 18.2. A garanciák: az érinthetetlen bíró (124., 125., 126., 132. cikk)
    • 18.3. Az ügyészek kilépnek a magisztratúrából: az állam ügyvédjei (132–134. cikk)
    • 18.4. A felelősség: a büntetlenség vége (52., 133., 134. cikk)
    • 18.5. Az Alkotmánybíróság: jogi legitimitás, valódi erő (142., 143., 146., 147. cikk)
    • 18.6. Az igazságszolgáltatási normablokk hatásai
24. 19. fejezet. A „gazdasági” alkotmány: a nemzet erőforrásai, a nemzeti érdek és a külvilág
    • 19.1. Az európai horgonyú bányajáradék (136. cikk (4) bekezdés)
    • 19.2. A szuverén érdek a nemzetközi kapcsolatokban (VI. cím: 148–149. cikk)
    • 19.3. A Számvevőszék, a pénz és a gazdasági fegyvertár többi része
    • 19.4. A szuverenitás alkotmányának gazdasági hatásai
25. 20. fejezet. Az alsó vár: az újraalapított helyi közigazgatás
    • 20.1. A báróság mint kormányforma
    • 20.2. Az új 120. cikk három kulcsa
    • 20.3. A polgármester és Montaigne: az ember nem a tisztség
    • 20.4. A hatások: a politikát alulról, a községekből és városokból tanulják újra
26. HARMADIK RÉSZ — AZ ÚJRAALAPÍTÁS TÖRVÉNYEI
27. 21. fejezet. A szuverenitási törvény — az anyatörvény
    • 21.1. Egy kezdeményezés története
    • 21.2. A törvény felépítése: négy fejezet, egy elv
    • 21.3. A lecke, amelyet az anyatörvény ránk hagyott
28. 22. fejezet. Az újraalapítás törvényei: az anyatörvény csomagjai, egyenként
    • 22.1. E fejezet módszere
    • 22.2. A jogállamiság csomagja: soha többé 2020 (1–3. cikk)
    • 22.3. Az egészségügyi csomag: a beleegyezés és a megkülönböztetés tilalma (4–5. cikk)
    • 22.4. A kiskorúak védelme (6. cikk)
    • 22.5. A Polgári Törvénykönyv módosításai: az elme sérthetetlensége és a visszaadott tulajdon (7–8. cikk)
    • 22.6. A Büntető Törvénykönyv és a büntetőeljárási törvénykönyv módosításai: a szankció, amely nélkül minden irodalom marad (9–10. cikk)
    • 22.7. Az ingyenes Hivatalos Közlöny és a platformok feletti joghatóság (11–12. cikk)
    • 22.8. A választási csomag (13. cikk)
    • 22.9. A zöld csomag (14–16. cikk)
    • 22.10. A gazdasági lakatok (17–22. cikk)
    • 22.11. A nemzetbiztonsági csomag: a szolgálatok (23–29. cikk)
29. 23. fejezet. A szolgálatok demilitarizálási törvénye — az állampolgár felé fordított állam
    • 23.1. A román anomália: militarizált szolgálatok egy polgári Európában
    • 23.2. A „Rendszer” eredetéről: a fejedelemség ügynökhálózatától a mai kasztig
    • 23.3. A „Szekusztán”, évről évre kiszámolva: egy kaszt aritmetikája
    • 23.4. Az öt művelet, amelyet a törvény elvégez
    • 23.5. Az összehasonlító ellenőrzés: a polgári szolgálatok Európája
    • 23.6. „Quis custodiet ipsos custodes?” Arany nélküli őrök: a régi tilalom az új törvény alapjainál
    • 23.7. Az antropológiai olvasat: miért a demilitarizálás az egész triptichon kulcsa
    • 23.8. A biztonsági ellenvetés és a válasz rá
30. 24. fejezet. A Zöld Románia törvény — az erdő mint a nemzedékek vagyona
    • 24.1. Az erdő mint alkotmányos kérdés
    • 24.2. A három tilalom és szankcióik
    • 24.3. Az összehasonlító ellenőrzés — és az uniós joggal való feszültség, őszintén tárgyalva
    • 24.4. A törvény hatásai az erdőre és az emberekre
31. 25. fejezet. A Büntető Törvénykönyv és a választási törvények — szankció, átláthatóság, képviselet
    • 25.1. A büntetőjog mint az újraalapítás ultima ratiója
    • 25.2. Az új büntetőjogi tényállások: kommentált katalógus
    • 25.3. A választási törvények: nyílt számlálás
    • 25.4. A teljes büntetőjogi-választási csomag értelme
32. 26. fejezet. A nemzeti szolidaritási törvény — a nagyvállalkozások és a nagyvagyonok megadóztatása
    • 26.1. A törvényt szükségessé tevő tényállás
    • 26.2. A mechanizmus: a nagy adózók árbevétel-alapú adója
    • 26.3. A nagyvagyonok adója
    • 26.4. Két és fél évszázados vita: a nagy közgazdászok a vagyonok megadóztatásáról
    • 26.5. Offshore: a fekete-tengeri gáz vissza a szerződésbe
    • 26.6. A törvény hatásai
33. 27. fejezet. A George-törvény és a műhibákról szóló kezdeményezés — igazságot a betegnek
    • 27.1. Egy név, nem egy szám
    • 27.2. Mit változtat a törvény a beteg számára
    • 27.3. A defenzív orvoslás ellenvetése és a válasz
34. 28. fejezet. A népszavazási és az állampolgári törvénykezdeményezési törvény — a zárókő
    • 28.1. A közvetlen demokrácia mint halott intézmény
    • 28.2. A javasolt mechanizmus: a népakarat zárt köre
    • 28.3. Az összehasonlító ellenőrzés: a rendszerek, amelyek egy évszázada így működnek
    • 28.4. A tudás demokratizálása: antropológiai olvasat
    • 28.5. „A nép kormányzata, a nép által, a népért”: miért ez a zárókő
35. NEGYEDIK RÉSZ — A HATÁSOK. Az újraalapított Románia
36. 29. fejezet. Intézményi hatások: az újra egyensúlyba hozott állam
    • 29.1. A módszer: hogyan mérhető egy újraalapítás
    • 29.2. A jogalkotásra gyakorolt hatás: az inflációtól a szigorig
    • 29.3. A hatalmi egyensúlyra gyakorolt hatás: az állandó mérkőzés vége
    • 29.4. Az igazságszolgáltatásra gyakorolt hatás: bizalom kettős fegyelem által
    • 29.5. A „negyedik hatalomra” gyakorolt hatás: a világosság mint intézmény
    • 29.6. A három elemi hatalom egyensúlyára gyakorolt hatás
    • 29.7. A demokratikus hatás: a polgár visszatér az épületbe
37. 30. fejezet. Gazdasági és társadalmi hatások: számok, forgatókönyvek, emberek
    • 30.1. Az újraalapítás költségvetése: a bevételek
    • 30.2. Az újraalapítás költségvetése: a költségek és a kockázatok — bevallva, nem elrejtve
    • 30.3. A társadalmi hatások: mi változik az emberek életében
    • 30.4. Az ellentényes forgatókönyv: az újraalapítás elmaradásának ára
38. 31. fejezet. Ellenvetések és válaszok
    • 31.1. „Európa-ellenes, és ki fogja vezetni Romániát az EU-ból”
    • 31.2. „Ez alkotmányos populizmus — túl sok népszavazás, túl kevés közvetítés”
    • 31.3. „A büntetések drákóiak; a büntetőjogot nem fejszével csinálják”
    • 31.4. „Ki garantálja, hogy az új intézményeket nem fogják maguk is foglyul ejteni?”
    • 31.5. „Túl sok egyszerre; a reformot fokozatosan kell végrehajtani”
    • 31.6. „Kik vagytok ti, hogy újraalapítsátok az államot?”
39. 32. fejezet. Az újraalapított Románia az önmagát kereső Európában
    • 32.1. Európa családi perpatvara
    • 32.2. Mit kínálhat Románia ennek az európai vitának
    • 32.3. Az újraalapított Románia és az Unió kapcsolatának forgatókönyvei
40. 33. fejezet. Az újraalapítás útja: aláírások, népszavazás, alkotmányos menetrend
    • 33.1. Az út jogi térképe
    • 33.2. Machiavelli figyelmeztetése — és miért megyünk mégis előre
    • 33.3. A reális menetrend
    • 33.4. Mit tehet konkrétan e könyv olvasója
    • 33.5. „Köztársaság — ha meg tudják tartani”: a szegletkő
41. EPILÓGUS. Annak, aki még tud remélni
42. MEGJEGYZÉS A KIADÁSHOZ ÉS A KRITIKAI APPARÁTUSHOZ
43. MEGJEGYZÉS A FORRÁSOKRÓL
44. I. MELLÉKLET — Az ötven módosítási pont kommentárja
45. II. MELLÉKLET — Az újraalapítás törvényei: útmutató cikkről cikkre
    • II.1. A szuverenitási törvény (20. változat) — a lényegi rendelkezések
    • II.2. A nemzeti szolidaritási törvény — az adójogi rendelkezések
    • II.3. A népszavazási és állampolgári kezdeményezési törvény — a közvetlen demokrácia rendelkezései
    • II.4. A demilitarizálási törvény — a rendelkezések, az öt törvény szerint
    • II.5. A George-törvény / a műhibakezdeményezés — a rendelkezések
    • II.6. A Zöld Románia törvény — a rendelkezések
    • II.7. A Büntető Törvénykönyv módosítása — a tényállások táblázata
    • II.8. A 208/2015. sz. törvény módosítása — a választási táblázat
46. III. MELLÉKLET — Az újraalapítás kronológiája
47. IV. MELLÉKLET — Az újraalapítás kis szótára
48. V. MELLÉKLET — Összegző összehasonlító tanulmány: az újraalapítás intézményei Európa tükrében
    • Svájc
    • Németország
    • Franciaország
    • Olaszország
    • Egyesült Királyság
    • Az északi államok
    • Lengyelország és Magyarország
    • Spanyolország, Portugália, Írország, egyéb viszonyítási pontok
    • A melléklet következtetése
49. VI. MELLÉKLET — Tizenkét kérdés az aláírásgyűjtő asztaloknál
50. IRODALOMJEGYZÉK
    • I. Klasszikus források
    • II. Modern és kortárs szerzők
    • II bis. Román történelem
    • II ter. Irodalom (disztópikus és szatirikus párhuzamok)
    • III. Román jogi szakirodalom
    • IV. Szaktanulmányok és szakcikkek
    • V. Az idézetek kettős ellenőrzéséhez használt elektronikus kiadások
51. MELLÉKLET AZ IRODALOMJEGYZÉKHEZ — „Az elnök és a sajtó”
    • John F. Kennedy beszéde az Amerikai Lapkiadók Szövetsége előtt
52. Mit talál az olvasó az aTreiaRepublica.ro oldalon