A szuverenitás alkotmánya — Románia alkotmányának módosítási tervezete
A HARMADIK KÖZTÁRSASÁG
„A szuverenitás alkotmánya” — módosítási tervezete
Románia Alkotmányának
EGYETLEN CIKK → az indokok
Románia 1991. november 21-i Alkotmánya, amelyet Románia Hivatalos Közlönyének I. Részében, a 2003. október 31-i 767. számban újraközöltek, a következőképpen módosul és egészül ki:
Az 1. cikkely (4) és (5) bekezdése módosul, és a következő szöveggel lép hatályba: → az indokok
„(4) Az állam a három egyenrangú hatalom — a törvényhozó, a végrehajtó és a bírói — elválasztásának, egyensúlyának és hűséges együttműködésének elvei szerint szerveződik, az alkotmányos demokrácia keretében. A törvényhozó hatalmat a Parlament, a végrehajtó hatalmat a Kormány és a központi közigazgatás egyéb szakosított szervei, a bírói hatalmat pedig a Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék, valamint a többi bíróság képviseli.”
„(5) Romániában kötelező az Alkotmány és annak elsőbbsége, a törvények, valamint a bírósági határozatok és az Alkotmánybíróság határozatainak tiszteletben tartása.”
A 19. cikkely (2) bekezdése hatályát veszti. → az indokok
A 21. cikkely (3) bekezdése módosul, és a következő szöveggel lép hatályba: → az indokok
„(3) A feleknek joguk van a tisztességes eljáráshoz és ügyeiknek ésszerű, optimális és előrelátható időn belüli elbírálásához, törvény által létrehozott független és pártatlan bíróság által.”
A 22. cikkely (2) bekezdése módosul, és a következő szöveggel lép hatályba: → az indokok
„(2) Senki nem vethető alá kínzásnak, sem semmiféle embertelen, megalázó vagy kísérleti büntetésnek vagy bánásmódnak.”
A 22. cikkely (3) bekezdése után (4), (5) és (6) bekezdés kerül beiktatásra, a következő szöveggel: → az indokok
„(4) A gyermek születéskor szerzett biológiai nemi azonossága 18 éves kor előtt nem változtatható meg.
(5) A személynek az önrendelkezéshez és a saját szabad akarata szerinti szabad kibontakozáshoz való joga, felelős személyi mivoltának kellő figyelembevételével, mint az emberi méltóság vonásai, elidegeníthetetlen emberi jogok, amelyeket a román állam szavatol és véd.
(6) Egyetlen hatóság, intézmény vagy magánszemély sem növelheti, csökkentheti, zavarhatja vagy változtathatja meg semmilyen technológiai eszközzel valamely személy egyéni testi vagy szellemi épségét az illető személy írásbeli, kifejezett, tájékozott és szabadon kinyilvánított hozzájárulása nélkül, illetve gondnokság alá helyezett személy vagy akaratát kifejezni képtelen beteg esetében a törvényes képviselő írásbeli, kifejezett, tájékozott és szabadon kinyilvánított hozzájárulása nélkül.”
A 23. cikkely (4) bekezdése módosul, és a következő szöveggel lép hatályba: → az indokok
„(4) Kivételesen és indokolt esetben a büntetőeljárásban a nyomozás és a tárgyalás a szabadságától megfosztott személlyel folytatható le. Az előzetes letartóztatást az ügy érdemi elbírálására hatáskörrel rendelkező bíróság bírája rendeli el, a törvényben megállapított feltételek mellett, csak akkor, ha az a büntetőeljárás megfelelő lefolytatásához szigorúan szükséges, és csak az eljárás folyamán, a büntetőeljárás megindítása után.”
A 23. cikkely (13) bekezdése után (14) és (15) bekezdés kerül beiktatásra, a következő szöveggel: → az indokok
„(14) Egyetlen román állampolgár sem helyezhető megfigyelés vagy követés alá, és beszélgetései vagy közlései sem hallgathatók le a törvénynek megfelelően adott előzetes bírói engedély nélkül; ilyen intézkedéseket kizárólag a bűnügyi nyomozó szervek foganatosíthatnak. Tilos az eljárásban olyan iratok és felvételek felhasználása, amelyeket az azokra irányadó jogszabályok megsértésével szereztek, vagy amelyeket nem a bűnügyi nyomozó szervek állítottak elő.
(15) Semmilyen helyzetben és semmilyen alapon nem lehet valamely kollektív jog fennállására hivatkozni az egyéni szabadság korlátozása végett.”
A 24. cikkely (2) bekezdése után (3)—(5) bekezdés kerül beiktatásra, a következő szöveggel: → az indokok
„(3) A védelemhez való jog közvetlenül vagy választott jogi képviselő útján gyakorolható, anélkül hogy az ügyészségek vagy a bíróságok előtt folyamatban lévő ügy irataihoz való hozzáférést bármely hatóság által kiállított engedély vagy tanúsítvány birtoklásához lehetne kötni.
(4) Tilos, hogy a bűnügyi nyomozó szervek, bármely bíróság, illetve bármely hatóság vagy intézmény olyan minősített iratokat vagy adatokat használjon fel, amelyekhez valamely személynek vagy választott jogi képviselőjének előzetes engedély nélkül nincs hozzáférése, amennyiben ezek által vagy ezek alapján e személy bármely jogát korlátozzák, vagy bármely jogos érdekét sértik.”
(5) A büntetőeljárás egész folyamán a vád és a védelem fegyveregyenlőségének elve a legmagasabb szinten szavatolt.”
A 27. cikkely (3) bekezdése módosul, és a következő szöveggel lép hatályba: → az indokok
„(3) A házkutatást az ügy érdemi elbírálására hatáskörrel rendelkező bíróság bírája rendeli el, és a törvényben előírt feltételek és formák szerint, kizárólag a házkutatási parancsban megjelölt célból és annak keretei között hajtható végre. A keresett adatokat és tárgyakat a házkutatási parancsban kifejezetten meg kell jelölni; a parancs csak indokolt esetben és csak akkor bocsátható ki, ha a házkutatás az engedély kérésének napján vizsgált bűncselekmények felderítéséhez feltétlenül szükséges.”
A 28. cikkely (1) bekezdése után három új, (2), (3) és (4) bekezdés kerül beiktatásra, a következőképpen: → az indokok
„(2) A hatóságok szavatolják a levéltitkot.
(3) A telefonon vagy bármely más elektronikus hírközlési eszközön folytatott beszélgetések vagy közlések lehallgatását és rögzítését, a környezeti hangrögzítést, a GPS-szel vagy más elektronikus megfigyelési eszközzel történő helymeghatározást vagy követést, a képfelvételt, a telefonhívások listájának megszerzését, illetve a törvényben előírt egyéb hasonló módszereket az ügy érdemi elbírálására tárgyi hatáskörrel rendelkező bíróság jogok és szabadságok bírája rendeli el, csak megalapozott indokok alapján, ha ezek az intézkedések feltétlenül szükségesek annak a bűncselekménynek a bizonyításához, amelyre nézve ésszerű gyanú áll fenn; végrehajtásuk kizárólag a bűnügyi nyomozó szervek feladata.”
(4) Ha a (2) bekezdésben előírt valamely intézkedés megtétele különösen sürgős, az ügyész ideiglenesen, végzéssel, a törvényben megállapított feltételek betartásával elrendelheti az intézkedés legfeljebb 48 órára történő foganatosítását. Az intézkedés megtétele után az ügyész haladéktalanul a hatáskörrel rendelkező bírósághoz fordul, amely dönt az ügyész által elrendelt intézkedésről, és — ha ezt kérik — annak fenntartásáról. Ha az ügyész által elrendelt intézkedést hatályon kívül helyezik, a bíróság adott esetben elrendeli a megszerzett bizonyítékok megsemmisítését, amelyet az ügyész hajt végre, a bírósághoz benyújtott jegyzőkönyv alapján.”
A 32. cikkely (7) bekezdése után (8) bekezdés kerül beiktatásra, a következő szöveggel: → az indokok
„(8) A nemzeti oktatás finanszírozására évente az illető év bruttó hazai termékének legalább 6%-át kell fordítani az állami költségvetésből és a helyi hatóságok költségvetéseiből. Ezen felül az oktatási egységek és intézmények önállóan szerezhetnek és használhatnak fel saját bevételeket.”
A 34. cikkely (3) bekezdése után (4) és (5) bekezdés kerül beiktatásra, a következő szöveggel: → az indokok
„(4) Senki nem vethető alá akarata ellenére semmilyen megelőző vagy orvosi kezelésnek, sem szervkivételnek vagy szervátültetésnek. Orvosi kezelés csak írásbeli, teljes és becsületesen tájékozott beleegyezéssel lehetséges.
(5) A nemzeti egészségügy finanszírozására évente az illető év bruttó hazai termékének legalább 9%-át kell fordítani az állami költségvetésből és a helyi hatóságok költségvetéseiből. Ezen felül az egészségügyi egységek és intézmények önállóan szerezhetnek és használhatnak fel saját bevételeket.”
A 37. cikkely (2) bekezdése után (3) bekezdés kerül beiktatásra, a következő szöveggel: → az indokok
„(3) Azon román állampolgárok választhatósági joga, akik az előző bekezdésekben megállapított feltételeknek megfelelnek, kizárólag jogerős büntetőbírósági ítélettel korlátozható.”
A 40. cikkely (3) bekezdése módosul, és a következő szöveggel lép hatályba: → az indokok
„(3) Nem lehetnek politikai pártok tagjai: az Alkotmánybíróság bírái, az ombudsman, a hazai bírák és ügyészek, valamint a hozzájuk hasonló jogállású személyzet, az európai bírák és ügyészek, a fegyveres erők és a titkosszolgálatok tényleges állományú tagjai, a rendőrök és a köztisztviselők egyéb, sarkalatos törvényben megállapított kategóriái. E szakmai kategóriák nem lehetnek politikai pártok tagjai, és e tisztségek gyakorlásának megszűnésétől számított 5 évig nem tölthetnek be kinevezett vagy választott közhivatalt.”
A 44. cikkely (9) bekezdése után (10) bekezdés kerül beiktatásra, a következő szöveggel: → az indokok
„(10) A román állampolgárnak joga van vagyonát szabadon és feltétel nélkül, saját akarata szerint megőrizni, használni és arról rendelkezni. Bármely valuta készpénzben történő megszerzése, tartása és használata nem korlátozható és nem köthető feltételhez.”
A 48. cikkely (1) és (2) bekezdése módosul, és a következő szöveggel lép hatályba: → az indokok
„(1) A család két ellenkező nemű, születéskor szerzett nemi azonosságát változatlanul megőrző emberi lény szabadon elhatározott házasságán, egyenjogúságukon, valamint a szülőknek azon a jogán és kötelességén alapul, hogy biztosítsák gyermekeik felnevelését, oktatását és képzését.
(2) A házasság megkötésének, felbontásának, megszűnésének és érvénytelenítésének feltételeit törvény állapítja meg. A férfi és nő közötti vallási egybekelés nem vált ki joghatást, és polgári házasságkötés nélkül is megtartható.”
Az 52. cikkely módosul, és a következő szöveggel lép hatályba: → az indokok
„(1) Az a személy, akit valamely hatóság, bírói szerv vagy bíróság közigazgatási aktussal, valamely kérelemnek a törvényes határidőn belüli el nem bírálásával, ügyészi cselekménnyel vagy bírósági határozattal valamely jogában vagy jogos érdekében megsértett, jogosult az igényelt jog vagy jogos érdek elismerésére, az aktus vagy a bírósági határozat megsemmisítésére és a kár megtérítésére.
(2) E jog gyakorlásának feltételeit és korlátait sarkalatos törvény állapítja meg.
(3) Az állam vagyoni felelősséggel tartozik a bírói tévedésekkel okozott károkért. Az állam felelőssége a törvényben megállapított feltételek mellett áll fenn, és nem zárja ki azon bírák és ügyészek felelősségét, akik tisztségüket rosszhiszeműen vagy súlyos gondatlansággal gyakorolták.
(4) A bírák és ügyészek felelősségét tisztségük rosszhiszemű vagy súlyosan gondatlan gyakorlásáért sarkalatos törvény állapítja meg, amelynek magában kell foglalnia a jog vagy jogos érdek sérelmét okozó bíró vagy ügyész polgári jogi, fegyelmi és büntetőjogi felelősségét.
(5) A bírák és ügyészek tisztségbe lépésük napján fennálló jogai és felelőssége az elnöki rendelettel történt kinevezésüket követő törvénnyel nem csökkenthető.”
A 62. cikkely (2) bekezdése módosul, és a következő szöveggel lép hatályba: → az indokok
„(2) Románia Parlamentjében képviseletet nyernek azok az állampolgárok, akik olyan pártra szavaztak, amely a lakosság szavazatainak legalább 1%-át megszerezte, valamint azok a független képviselők, akik a Képviselőház esetében legalább 73.000, a Szenátus esetében legalább 168.000 szavazatot kaptak. A politikai pártok és a független jelöltek jelöléseit támogató aláírások online is gyűjthetők; az állampolgárok a törvény által elismert bármely digitális aláírási formával aláírhatnak.”
A 65. cikkely (2) bekezdésének k) pontja után új l) pont kerül beiktatásra, a következő szöveggel: → az indokok
„l) Kijelöli a Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék mellett működő Ügyészség főügyészét, valamint az Országos Korrupcióellenes Igazgatóság és a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Kivizsgálásával Foglalkozó Igazgatóság vezető ügyészeit.”
A 70. cikkely (2) bekezdése után (3) bekezdés kerül beiktatásra, a következő szöveggel: → az indokok
„(3) A képviselői vagy szenátori tisztség megszűnik akkor is, ha a tisztség viselőjét visszahívják abban a választókerületben összehívott helyi népszavazással, amelyben megválasztották: képviselő esetében 7.300, szenátor esetében 16.800 állampolgár által. A népszavazás összehívásához szükséges aláírások online is gyűjthetők; az állampolgárok a törvény által elismert bármely digitális aláírási formával aláírhatnak. Parlamenti képviselő visszahívására irányuló népszavazás a mandátum utolsó 6 hónapjában nem tartható. A parlamenti képviselőt akkor hívják vissza, ha a népszavazáson részt vevők fele plusz egy a visszahívásra szavaz, a részvételi küszöbtől függetlenül. Miután az Alkotmánybíróság megállapította a mandátum megszűnését, a megüresedett helyet a következő választásokig az illető választókerületben a legutóbbi választásokon megválasztott következő jelölt tölti be.”
A 72. cikkely (3) bekezdése módosul, és a következő szöveggel lép hatályba: → az indokok
„(3) Tettenérés esetén a képviselők vagy szenátorok visszatarthatók és megmotozhatók. Az igazságügyi miniszter haladéktalanul tájékoztatja a Kamara elnökét a visszatartásról és a motozásról.”
A 74. cikkely (1) bekezdése módosul, és a következőképpen szól: → az indokok
„(1) A törvénykezdeményezés joga esettől függően a Kormányt, a képviselőket, a szenátorokat, illetve legalább 30.000 szavazati joggal rendelkező állampolgárt illeti meg. Az állampolgári törvénykezdeményezéseket támogató aláírások online is gyűjthetők; az állampolgárok a törvény által elismert bármely digitális aláírási formával aláírhatnak.”
A 75. cikkely (2) bekezdése módosul, és a következő szöveggel lép hatályba: → az indokok
„(2) Az elsőként megkeresett Kamara 45 napon belül dönt. Törvénykönyvek és egyéb, különösen összetett törvények esetében a határidő 60 nap. E határidők túllépése esetén a törvényjavaslatokat, illetve törvénykezdeményezéseket elutasítottnak kell tekinteni.”
A 82. cikkely (1) bekezdése módosul, és a következőképpen szól: → az indokok
„(1) Románia elnöki tisztségére vonatkozó választások eredményét a Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék hitelesíti.”
A 83. cikkely módosul, és a következő szöveggel lép hatályba: → az indokok
„(1) Románia elnökének mandátuma 4 év, és az eskü napjától gyakorolható; az eskütételre ugyanabban a naptári évben kerül sor, amelyben a Parlamentet megválasztják.
(2) Románia elnöke mandátumát az újonnan megválasztott elnök eskütételéig gyakorolja, anélkül hogy e mandátum meghaladná a 4 naptári évet.
(3) Románia elnökének mandátuma semmilyen okból nem hosszabbítható meg. Az elnöki mandátum lejárta után, háború, csapás vagy az elnökválasztás megtartásának lehetetlensége esetén az ideiglenes elnöki tisztséget sorrendben a Szenátus elnöke, illetve a Képviselőház elnöke gyakorolja, legfeljebb 12 hónapig, amelyen belül Románia új elnökét meg kell választani.”
A 90. cikkely (1) bekezdése után (2) és (3) bekezdés kerül beiktatásra, a következő szöveggel: → az indokok
„(2) Semmilyen népszavazás nem tartható választásokkal egy időben, azok bármilyen jellegűek legyenek is.
(3) Nem kezdeményezhető véleménynyilvánító népszavazás olyan kérdésekben, amelyeknél az Alkotmány kizárja az állampolgári kezdeményezést, vagy amelyek kötelező népszavazással záruló eljárásokat érintenek.”
A 94. cikkely b) pontja módosul, és a következő szöveggel lép hatályba: → az indokok
„b) marsalli, tábornoki és tengernagyi rendfokozatot csak a Parlament szakbizottságainak egyetértő véleményével adományoz.”
A 97. cikkely (2) bekezdése módosul, és a következő szöveggel lép hatályba: → az indokok
„(2) Az elnök visszahívható tisztségéből legalább 100.000 szavazati joggal rendelkező állampolgár által összehívott népszavazással, akiknek az ország megyéinek legalább egynegyedéből kell származniuk. A népszavazás összehívásához szükséges aláírások online is gyűjthetők; az állampolgárok a törvény által elismert bármely digitális aláírási formával aláírhatnak. Az elnök visszahívására irányuló népszavazás a mandátum utolsó 6 hónapjában nem tartható. Az elnököt akkor hívják vissza, ha a népszavazáson részt vevők fele plusz egy a visszahívásra szavaz, a részvételi küszöbtől függetlenül.”
A 103. cikkely (1) bekezdése módosul, és a következő szöveggel lép hatályba: → az indokok
„Románia elnöke a Parlament jóváhagyására terjeszti elő azt a jelöltet, akit a Parlamentben többséggel rendelkező párt vagy pártszövetség a miniszterelnöki tisztségre kijelölt. Ha e jelölt nem nyeri el a Parlament bizalmi szavazatát, az elnök a Parlamentben képviselt pártokkal folytatott egyeztetés után másik jelöltet jelöl ki.”
A 108. cikkely (2) és (3) bekezdése módosul, és a következő szöveggel lép hatályba: → az indokok
„(2) Határozatokat a törvények végrehajtásának megszervezésére kell kibocsátani. A kormányhatározatok nem módosíthatják és nem egészíthetik ki annak az elsődleges jogszabálynak a tartalmát, amely a kibocsátásukat elrendeli.
(3) A rendeleteket külön felhatalmazó törvény alapján, az abban megállapított keretek között és feltételek mellett kell kibocsátani, és kizárólag a rendes törvények számára fenntartott területen szabályozhatnak.”
A 115. cikkely (3), (5) és (6) bekezdése módosul, és a következő szöveggel lép hatályba: → az indokok
„(3) A rendeleteket a felhatalmazási időszak lejárta előtt, a jogalkotási eljárásnak megfelelően, a Parlament jóváhagyása elé kell terjeszteni. A határidő be nem tartása a rendelet hatásainak megszűnését vonja maga után. (…)
(5) A sürgősségi rendelet csak azt követően lép hatályba, hogy azt a sürgősségi eljárás szerinti megvitatásra hatáskörrel rendelkező Kamara elé terjesztették, és Románia Hivatalos Közlönyében közzétették. Ha a Kamarák nem üléseznek, azokat a beterjesztéstől, illetve adott esetben a megküldéstől számított 5 napon belül kötelezően össze kell hívni. A megkeresett Kamara sürgősséggel, a beterjesztéstől számított legfeljebb 30 napon belül dönt a rendeletről, amelyet ezután megküld a másik Kamarának, amely szintén sürgősségi eljárásban dönt. A sarkalatos törvény jellegű normákat tartalmazó sürgősségi rendeletet a 76. cikkely (1) bekezdésében előírt többséggel kell jóváhagyni. A határidő be nem tartása a sürgősségi rendelet hatásainak megszűnését vonja maga után. Ha az elsőként megkeresett Kamara általi elfogadástól számított legfeljebb 90 napon belül a döntéshozó Kamara nem döntött a sürgősségi rendeletről, azt elutasítottnak kell tekinteni. *
(6) Sürgősségi rendeletek nem fogadhatók el az alkotmányos törvények területén, nem érinthetik az állam alapvető intézményeinek rendjét, az Alkotmányban előírt jogokat, szabadságokat és kötelességeket, sem a választójogokat, és nem vonatkozhatnak javak köztulajdonba történő kényszerátvitelére, sem köztulajdonban lévő javak megszüntetésére, elidegenítésére vagy koncesszióba adására.”
A 116. cikkely (2) bekezdése után új (3) bekezdés kerül beiktatásra, a következőképpen: → az indokok
„(3) A kinevezett közhivatalok, illetve a közvetlen kijelöléssel betöltött tisztségek és minőségek, amelyekre nem szerveznek versenyvizsgát vagy vizsgát, legfeljebb 4 éves mandátumra tölthetők be, amely egyszer újítható meg, kivéve ha az Alkotmány a mandátum más időtartamát vagy más mandátumszámot ír elő.”
A 118. cikkely (4) és (5) bekezdése módosul, és a következő szöveggel lép hatályba: → az indokok
„(4) A titkosszolgálatok és a hozzájuk hasonló szolgálatok kizárólag polgári szervekként szervezhetők meg, a törvényben megállapított feltételek mellett. Katonai jogállású személyzet kizárólag a Honvédelmi Minisztérium fegyveres erőinél, a Román Csendőrség szervezetében, a titkosszolgálatok műveleti terrorelhárító beavatkozó szervezeteiben, valamint az Igazságügyi Minisztérium büntetés-végrehajtási rendszerében alkalmazható. Tilos katonai vagy félkatonai tevékenységek szervezése állami hatóságon kívül.
(5) Békeidőben külföldi csapatok Románia területére csak a Parlament előzetes hozzájárulásával és a törvényben vagy azokban a nemzetközi szerződésekben megállapított feltételek mellett léphetnek be, állomásozhatnak, hajthatnak végre műveleteket vagy vonulhatnak át, amelyeknek Románia részese.”
A 118. cikkely (5) bekezdése után (6) és (7) bekezdés kerül beiktatásra, a következő szöveggel: → az indokok
„(6) Románia területén az előző bekezdésben megállapított feltételek mellett állomásozó román vagy külföldi fegyveres erők parancsnoklása kizárólag a román hadsereget illeti. Tilos a Románia fegyveres erői feletti hatóság átruházása.
(7) Békeidőben a honvédelmi költségvetés nem haladhatja meg az illető év nemzeti költségvetésének 2%-át.”
A 119. cikkely (1) bekezdése után új (2) bekezdés kerül beiktatásra, a következőképpen: → az indokok
„(2) A Legfelsőbb Honvédelmi Tanácsnak jog szerint tagja az elnök, a miniszterelnök, a Parlament két Kamarájának elnöke, a honvédelmi miniszter, az igazságügyi miniszter és a titkosszolgálatok vezetői. A titkosszolgálatok vezetőit a Parlament együttes ülésén jelölik ki 4 éves időtartamra; mandátumuk ugyanilyen időtartamra egyszer megújítható.”
A 120. cikkely (2) bekezdése után négy új, (3)—(6) bekezdés kerül beiktatásra, a következő szöveggel: → az indokok
(3) A megyei tanácsok elnökeit, Bukarest Municípium és kerületei polgármesterét, valamint a municípiumok, városok és községek polgármestereit általános, egyenlő, közvetlen, titkos és szabadon kinyilvánított szavazással választják meg négyéves mandátumra, amely egyszer megújítható.
(4) Megválasztottnak azt a jelöltet kell nyilvánítani, aki az első fordulóban a szavazók szavazatainak többségét megszerezte.
(5) Ha egyik jelölt sem szerezte meg ezt a többséget, második fordulót kell szervezni az első fordulóban szerzett szavazatok száma szerinti sorrendben megállapított első két jelölt között. Megválasztottnak azt a jelöltet kell nyilvánítani, aki a legtöbb szavazatot kapta.
(6) A megyei tanácsok elnökei, Bukarest Municípium és kerületei polgármestere, a municípiumok, városok és községek polgármesterei, valamint a megyei, általános vagy helyi tanácsosok visszahívhatók tisztségükből olyan népszavazással, amelyet a rájuk szavazott állampolgárok legalább 20%-ának megfelelő számú állampolgár hív össze. A népszavazás összehívásához szükséges aláírások online is gyűjthetők; az állampolgárok a törvény által elismert bármely digitális aláírási formával aláírhatnak. Helyi választott tisztségviselő visszahívására irányuló népszavazás a mandátum utolsó 6 hónapjában nem tartható. A helyi választott tisztségviselőt akkor hívják vissza, ha a népszavazáson részt vevők fele plusz egy a visszahívásra szavaz, a részvételi küszöbtől függetlenül.”
A 124. cikkely (3) bekezdése módosul, és a következő szöveggel lép hatályba: → az indokok
„(3) A bírák kizárólag román állampolgárok, függetlenek, és csak a törvénynek vannak alávetve. Bármely igazgatási rendelkezés szerepe az igazságszolgáltatási rendszer működésének biztosítása, anélkül hogy érintené a bírák ítélkezési tevékenységét.”
A 124. cikkely (3) bekezdése után két új, (4) és (5) bekezdés kerül beiktatásra, a következő szöveggel: → az indokok
„(4) A bírák nem lehetnek műveleti — ideértve a fedett — munkatársai, informátorai vagy együttműködői egyetlen hazai vagy nemzetközi titkosszolgálatnak sem. Azokat a bírákat, akik kinevezésük előtt ilyen minőséggel rendelkeztek, tisztségükből fel kell menteni.
(5) A hivatalban lévő bírák nem lehetnek okkult, titkos vagy zártkörű egyesületek és társaságok tagjai. A hivatalban lévő bírák kizárólag szakmai egyesületeknek lehetnek tagjai, és a végzett tevékenységnek az igazságszolgáltatás területére kell vonatkoznia.”
A 125. cikkely (1), (2) és (3) bekezdése módosul, és a következő szöveggel lép hatályba: → az indokok
„(1) A tisztségbe kinevezett bírák román állampolgárok és elmozdíthatatlanok, a törvényben megállapított feltételek mellett.
(2) A bírák és ügyészek kinevezésére vonatkozó javaslatok, valamint előléptetésük, áthelyezésük és fegyelmi felelősségre vonásuk a Legfelsőbb Bírói Tanács hatáskörébe tartozik, sarkalatos törvényében megállapított feltételek mellett.
(3) A bírói tisztség összeférhetetlen bármely más köz- vagy magántisztséggel, kivéve a felsőoktatásban betöltött oktatói állásokat, valamint a Bírák és Ügyészek Országos Intézetében és az Országos Bírósági Írnokképző Iskolában betöltött oktatói állásokat.”
A 126. cikkely (3) bekezdése módosul, és a következő szöveggel lép hatályba: → az indokok
„(3) A Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék biztosítja a törvény egységes értelmezését és alkalmazását a többi bíróság által, valamint hatáskörének megfelelően a jogkérdések eldöntését.”
A 132. cikkely (2) bekezdése módosul, és a következő szöveggel lép hatályba: → az indokok
„(2) Az ügyészi tisztség összeférhetetlen bármely más köz- vagy magántisztséggel, kivéve a felsőoktatásban betöltött oktatói állásokat, valamint a Bírák és Ügyészek Országos Intézetében és az Országos Bírósági Írnokképző Iskolában betöltött oktatói állásokat.”
A 133. cikkely módosul, és a következő szöveggel lép hatályba: → az indokok
„(1) A Legfelsőbb Bírói Tanács az igazságszolgáltatás függetlenségének szavatolója.
(2) A Legfelsőbb Bírói Tanács 15 tagból áll, akik közül:
a) 10 tagot a bírák közgyűlései választanak meg, és a Szenátus hitelesít; megválasztásuk a következőképpen történik:
— 2 az elsőfokú bíróságok bírái közül, az e bíróságokon szolgálatot teljesítő bírák által;
— 3 a törvényszékek bírái közül, a törvényszékeken szolgálatot teljesítő bírák által;
— 3 az ítélőtáblák bírái közül, az ítélőtáblákon szolgálatot teljesítő bírák által;
— 2 a Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék bírái közül: egyet a büntető szakosztályon, egyet a többi szakosztályon szolgálatot teljesítő bírák választanak;
b) a civil társadalom 2 képviselője, a jog területén jártas szakemberek, akik magas szakmai és erkölcsi elismertségnek örvendenek, és akik az utolsó 5 évben nem voltak politikai pártok tagjai; őket a Szenátus választja meg; kizárólag a plenáris eljárásokban vesznek részt;
c) az igazságügyi miniszter, a Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék elnöke és a Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék mellett működő Ügyészség főügyésze.
(3) A Legfelsőbb Bírói Tanács elnökét egyéves, meg nem újítható mandátumra választják a (2) bekezdés a) pontjában előírt bírák és ügyészek közül, a szakmai rang és a szolgálati idő csökkenő sorrendjében.
(4) A Legfelsőbb Bírói Tanács elnökét egyéves, semmilyen módon meg nem újítható és meg nem hosszabbítható mandátumra választják a (2) bekezdésben előírt bírák közül.
(5) A Legfelsőbb Bírói Tanács tagjainak mandátuma 4 évig tart.
(6) A Legfelsőbb Bírói Tanács határozatait titkos vagy nyílt szavazással hozza, a törvénynek megfelelően.”
A 134. cikkely módosul, és a következő szöveggel lép hatályba: → az indokok
„(1) A Legfelsőbb Bírói Tanács javaslatot tesz Románia elnökének a bírák és ügyészek — a gyakornokok kivételével — kinevezésére, a törvényben megállapított feltételek mellett, akiket a bírói-ügyészi pályára való felvételre a Bírói és Ügyészi Országos Intézet által szervezett éves országos versenyvizsgán választanak ki, olyan személyek közül, akik jogi végzettséggel és jogi szakmákban vagy jogi felsőoktatásban szerzett legalább 8 éves szolgálati idővel rendelkeznek.
(2) Az ügyészek nem helyezhetők át bírói tisztségbe másként, mint az (1) bekezdésben említett vizsga letételével.
(3) A bírák és ügyészek végrehajtói vagy vezetői beosztásokba kizárólag a Legfelsőbb Bírói Tanács által, a Bírói és Ügyészi Országos Intézet által szervezett országos vizsga vagy versenyvizsga útján rendelhetők ki vagy vezényelhetők.
(4) A Legfelsőbb Bírói Tanács a bírák és ügyészek fegyelmi felelősségének területén bíróságként jár el, a sarkalatos törvényében megállapított eljárás szerint. Ilyen esetekben az igazságügyi miniszternek, a Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék elnökének és a Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék mellett működő Ügyészség főügyészének nincs szavazati joga. *
(5) A Legfelsőbb Bírói Tanács fegyelmi tárgyú határozatai a Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék előtt támadhatók meg. Ugyanezen bíróság előtt támadhatók meg a Legfelsőbb Bírói Tanácsnak a bírák és ügyészek fegyelmi felelősségre vonását elutasító határozatai is.
(6) A Legfelsőbb Bírói Tanács egyéb, sarkalatos törvényében megállapított feladatokat is ellát, az igazságszolgáltatás függetlensége szavatolójának szerepét betöltve.
(7) A Bírósági Felügyelőség végzi a bírák és ügyészek előzetes vizsgálatát, és az igazságügyi miniszter felügyelete alatt, az Igazságügyi Minisztériumon belüli, jogi személyiséggel rendelkező igazgatóságként működik. Ebben az igazgatóságban bírósági felügyelők szolgálnak, akik legalább 12 éves jogi pályával rendelkeznek jogi beosztásokban, ideértve a bírói vagy ügyészi tisztséget is. A bírósági felügyelői állásokat a Bírói és Ügyészi Országos Intézet által országos szinten szervezett versenyvizsgával töltik be; a bírósági felügyelők mandátuma 6 évig tart, és ugyanilyen időtartamra egyszer megújítható. Mandátumuk alatt a bírósági felügyelőket ugyanazok a jogok és kötelezettségek illetik meg, mint a bírákat és ügyészeket, hozzájuk hasonló jogállásúaknak minősülve a jogi beosztásban szerzett szolgálati idő szerint. A bírósági felügyelőket az igazságügyi miniszter vonja felelősségre, a bírák és ügyészek felelősségét szabályozó sarkalatos törvénynek megfelelően.”
A 136. cikkely (4) bekezdése módosul, és a következő szöveggel lép hatályba: → az indokok
„(4) A köztulajdonban lévő javak elidegeníthetetlenek. A sarkalatos törvényben megállapított feltételek mellett önálló hatóságok vagy közintézmények kezelésébe adhatók, illetve koncesszióba vagy bérbe adhatók; ugyancsak ingyenes használatra adhatók közhasznú intézményeknek. A koncessziós szerződések alapján járó bányajáradékokat ötévente az Európai Unióban alkalmazott árak szintjére kell frissíteni.”
A 140. cikkely (3) bekezdése módosul, és a következő szöveggel lép hatályba: → az indokok
„(3) A Számvevőszék ellenőrzi a közpénzek kezelésének módját, és megállapításairól évente legalább egyszer jelentést tesz a Parlamentnek. A jelentés nyilvános.”
A 142. cikkely (3) bekezdése módosul, és a következő szöveggel lép hatályba: → az indokok
„(3) Három bírót a Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék, hármat a Kormány, kettőt a Képviselőház és egyet a Szenátus nevez ki.”
A 143. cikkely módosul, és a következő szöveggel lép hatályba: → az indokok
„Az Alkotmánybíróság bíráinak jogi felsőfokú végzettséggel, magas szakmai hozzáértéssel, jogi tevékenységben vagy jogi felsőoktatásban szerzett legalább 18 éves szolgálati idővel kell rendelkezniük, és a bírói tisztségbe való kinevezésüket megelőző öt évben nem lehettek politikai pártok tagjai.”
A 146. cikkely a)—d) pontja módosul, és a következő szöveggel lép hatályba: → az indokok
„a) dönt a törvények alkotmányosságáról, kihirdetésük előtt, Románia elnökének, a két Kamara valamely elnökének, a Kormánynak, a Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszéknek, az ombudsmannak, legalább 20 képviselőnek vagy legalább 10 szenátornak a megkeresésére, valamint hivatalból az Alkotmány módosítására irányuló kezdeményezésekről;
b) dönt a szerződések vagy egyéb nemzetközi megállapodások alkotmányosságáról, a két Kamara valamely elnökének, legalább 20 képviselőnek vagy legalább 10 szenátornak a megkeresésére;
c) dönt a Parlament szabályzatainak alkotmányosságáról, a két Kamara valamely elnökének, valamely képviselőcsoportnak, illetve legalább 20 képviselőnek vagy legalább 10 szenátornak a megkeresésére;
d) dönt a törvényeket és rendeleteket érintő alkotmányellenességi kifogásokról, amelyeket a bíróságok vagy a kereskedelmi választottbíráskodás előtt emeltek; alkotmányellenességi kifogást közvetlenül az ombudsman, illetve legalább 20 képviselő vagy legalább 10 szenátor is emelhet;”
A 146. cikkely f) pontja hatályát veszti. → az indokok
A 147. cikkely (3) és (4) bekezdése módosul, és a következő szöveggel lép hatályba: → az indokok
„(3) Ha valamely szerződés vagy nemzetközi megállapodás alkotmányosságát a 146. cikkely b) pontja szerint megállapították, az ugyanazon ténybeli és jogi alapon nem képezheti alkotmányellenességi kifogás tárgyát. Az alkotmányellenesnek talált szerződés vagy nemzetközi megállapodás nem erősíthető meg.
(4) Az Alkotmánybíróság határozatait Románia Hivatalos Közlönyében kell közzétenni. A közzététel napjától a határozatok mindenkire nézve kötelezőek, és hatályuk csak a jövőre nézve áll be, valamint arra a teljes időszakra, amelyben az alkotmányellenesnek nyilvánított jogszabály hatásokat váltott ki.”
A 147. cikkely (4) bekezdése után két új, (5) és (6) bekezdés kerül beiktatásra, a következő szöveggel: → az indokok
„(5) Az Alkotmánybíróság határozatainak a bírák és ügyészek általi be nem tartása fegyelmi vétségnek minősül, és a sarkalatos törvényben megállapított feltételek mellett szankcionálandó.”
„(6) A 146. cikkely a)—d) pontja szerint megállapított alkotmányellenesség eseteiben a törvényt vagy a szabályzatot újratárgyalásra vissza kell küldeni. Ha a törvényt ugyanabban a formában mindkét Kamara tagjainak legalább kétharmados többségével elfogadják, az alkotmányellenességi kifogás elhárul, és a kihirdetés kötelezővé válik.”
Románia Alkotmányának VI. Címe módosul, és a következő szöveggel lép hatályba:
„VI. Cím — Románia részvétele nemzetközi szervezetekben és szövetségekben
148. cikkely — Az Alkotmány és a nép szuverén érdekének elsőbbsége a nemzetközi kapcsolatok alakításában → az indokok
Románia pontosan és jóhiszeműen teljesíti azokat a kötelezettségvállalásokat és kötelezettségeket, amelyek az általa csatlakozott nemzetközi szervezetek és szövetségek Alapító Szerződései alapján terhelik, Románia Alkotmányának betartásával és a román nép magasabb rendű és szuverén érdekében.
149. cikkely — Csatlakozás, az alapító szerződéseket módosító okiratok megerősítése, valamint Románia kilépése nemzetközi szervezetekből és szövetségekből * → az indokok
(1) Románia csatlakozhat nemzetközi szervezetekhez és szövetségekhez, megerősítheti az alapító szerződéseket módosító okiratokat, illetve kiléphet azokból a nemzetközi szervezetekből és szövetségekből, amelyeknek tagja, a román nép népszavazáson kifejezett szuverén döntésével elfogadott törvény útján.
(2) A csatlakozásról, az alapító szerződéseket módosító okiratok megerősítéséről, illetve azon Szervezetekből és Szövetségekből való kilépésről tartandó népszavazást, amelyeknek Románia tagja, Románia elnöke a Kormány javaslatára, a képviselők vagy a szenátorok számának legalább egynegyede, illetve legalább 500.000 szavazati joggal rendelkező állampolgár kezdeményezheti. Az e cikkelyben előírt jogot gyakorló állampolgároknak az ország megyéinek legalább feléből kell származniuk, és e megyék mindegyikében vagy Bukarest Municípiumban legalább 20.000 aláírást kell nyilvántartásba venni a kezdeményezés támogatására.
(3) Azt a törvényjavaslatot, amely a csatlakozásról, az alapító szerződéseket módosító okiratok megerősítéséről, illetve azon Szervezetekből és Szövetségekből való kilépésről rendelkezik, amelyeknek Románia tagja, a Képviselőház és a Szenátus mindkét Kamara tagjainak legalább kétharmados többségével fogadja el.
(4) Ha az egyeztető eljárás során nem születik megállapodás, a Képviselőház és a Szenátus együttes ülésen, a képviselők és szenátorok számának legalább háromnegyedes szavazatával dönt.
(5) A nemzetközi szervezetekhez és szövetségekhez való csatlakozásról, alapító szerződéseik módosítására vonatkozó okiratok megerősítéséről, illetve azon szervezetekből és szövetségekből való kilépésről szóló törvényt, amelyeknek Románia tagja, a népszavazáson való jóváhagyása után kell elfogadni; a népszavazást a törvényjavaslat vagy a módosítási javaslat elfogadásától számított legfeljebb 30 napon belül kell megtartani, a törvény pedig azon a napon lép hatályba, amelyen az Alkotmánybíróságnak a népszavazás eredményeit megerősítő határozatát Románia Hivatalos Közlönyének I. Részében közzéteszik.
(6) Azon szervezetek és szövetségek Alapító Szerződéseit módosító okiratok megerősítésének népszavazáson történő elutasítása, amelyeknek Románia részese, Romániának az illető nemzetközi Szervezetekből vagy Szövetségekből való kilépését vonja maga után.”
A 154. cikkely (2) bekezdése után új (3) bekezdés kerül beiktatásra, a következő szöveggel: → az indokok
„(3) A 83. cikkely (1) bekezdésének rendelkezései a jelen Alkotmány hatálybalépésének napjától alkalmazandók; a hivatalban lévő elnök mandátuma annak az évnek a november 30. napján szűnik meg, amelyben a jelen Alkotmány elfogadása után az első parlamenti választásokat megtartják.”
Hozzászólások ehhez a szöveghez
A hozzászólások a dokumentum rovatába kerülnek a Szuverenista fórumon. A szövegről vitázunk, érvekkel.
A teljes vita megtekintése a fórumon →