Miért a Harmadik Köztársaság?
Huszonegy kérdés az aláírásgyűjtő asztaloktól és az I. kötet végéről — mindegyik alatt a válasszal és hivatkozásokkal az azt alátámasztó dokumentumokra.
1. Nem egyszerűbb-e az embereket lecserélni, mint az Alkotmányt?
Kilencszer cseréltük le az embereket. Minden alkalommal, fél éven belül, az új emberek ugyanazokat a sürgősségi rendeleteket, ugyanazokat a kinevezéseket, ugyanazokat a szolgálatokat használták, mint a régiek — mert a szabályok pontosan ezt a magatartást jutalmazzák. Ha kilencszer lecseréled a játékosokat, és a játék ugyanaz marad, akkor a szabálykönyvvel van a baj. (I. kötet)
A válasz a dokumentumokban: A szuverenitás alkotmánya
2. Ki fogja megírni ezeket a törvényeket? Ugyanazok az emberek?
A törvények már meg vannak írva — ez a különbség minden politikai ígérethez képest, amit valaha hallott. A szuverenitás alkotmánya, a szuverenitási törvény, a szolidaritási, a népszavazási, a demilitarizálási, a George-törvény, Zöld Románia, a büntető-választási csomag: teljes szövegek, indoklásokkal, közzétéve, némelyikük átment a Törvényhozási Tanácson és a Hivatalos Közlönyön. Nem azt kérjük, hogy higgyen; azt kérjük, hogy olvasson. (I. kötet)
A válasz a dokumentumokban: A szuverenitás alkotmánya Az újraalapítás törvényei
3. Ha a küszöb 1%-ra esik, nem telik-e meg a Parlament szilánkpártokkal és zűrzavarral?
Hollandia egy évszázada küszöb nélkül működik; Dánia 2%-kal. A zűrzavar nem a parlamentbe jutó kis pártoktól jön, hanem attól, hogy emberek milliói maradnak képviselet nélkül, és a végén kétségbeesésből bármire szavaznak. A széles körű képviselet az intézményekbe viszi be a konfliktust — oda, ahová való —, ahelyett hogy az utcán hagyná. (I. kötet)
A válasz a dokumentumokban: Az Alkotmány — az 1%-os küszöb A választási törvény
4. Nem fogják-e a pártok a visszahívást ellenfeleik levadászására használni?
Az összehívásához több ezer aláírás kell a képviselő saját választókerületéből, nem pártdöntés; a végső szó a saját választóié, az urnánál; és a mandátum utolsó hat hónapjában nem lehet élni vele. Annak a választott képviselőnek, aki végzi a dolgát, nincs mitől tartania a saját választóitól — és ha mégis van, éppen ez az a probléma, amelyet megoldunk. (I. kötet)
A válasz a dokumentumokban: Az Alkotmány — a választottak visszahívása
5. 6% az oktatásra és 9% az egészségügyre — honnan lesz rá pénz?
Pontosan azokból a forrásokból, amelyeket a csomag egyszerre nyit meg: a nagy forgalmak adóztatása (amelyet a szomszédaink esetében az Európai Unió Bírósága helybenhagyott), a nagy vagyonok adója (mint Spanyolországban, Norvégiában, Svájcban), az európai szintre emelt bányajáradékok, az újraszabott offshore, az átláthatóság révén javuló beszedés. Románia ma a GDP mintegy 13 százalékpontjával az európai átlag alatt szed be — az újraalapítás európai módon szed be, hogy európai módon finanszírozhasson. (I. kötet)
A válasz a dokumentumokban: A szolidaritási törvény az indokok
6. Nem űzi-e el a tőkét a nagy vagyonok adóztatása?
Azok az államok, amelyek ilyen adót szednek — Spanyolország, Norvégia, Svájc —, nem veszítették el befektetőiket. A tőke onnan megy el, ahol a szabályok kiszámíthatatlanok és az igazságszolgáltatás bizonytalan, nem onnan, ahol az adó előre ismert és törvénybe van írva. A javasolt küszöbök pedig csak a tízmillió euró feletti vagyonokat érintik: nem a vállalkozót, hanem az oligarchát. (I. kötet)
A válasz a dokumentumokban: A szolidaritási törvény az indokok
7. Demilitarizálni a szolgálatokat háború közepén? Elment az eszük?
Németország éppen amiatt demilitarizálta a szolgálatait, amit a militarizált szolgálatok műveltek vele; a BND és a BfV polgári szervek, a bűnügyi nyomozástól való elválasztás (Trennungsgebot) pedig a történelemből levont tanulság. Egy országot nem az ellenőrzés alól kivont szolgálatok védik meg, hanem a hadsereg — és olyan szolgálatok, amelyek a törvénynek felelnek. A tervezetben semmi sem érinti a hadsereget. (I. kötet)
A válasz a dokumentumokban: A demilitarizálási törvény az indokok
8. Nem fogja-e a műhiba vélelme elüldözni az orvosokat Romániából?
A bizonyítási teher megfordítása súlyos hiba eseteiben német jog, a Polgári Törvénykönyv 630h. §-a, és egyetlen orvos sem menekült el emiatt Németországból. Az orvosokat az a rendszer űzi el, amely felszerelés, személyzet és védelem nélkül hagyja őket — nem az a szabály, amely a sérelmet szenvedett beteget védi. (I. kötet)
A válasz a dokumentumokban: A George-törvény az indokok
9. Nem sérti-e az uniós jogot a fakivitel megtiltása?
A tilalom a feldolgozatlan fára vonatkozik, és a környezet, valamint egy nemzeti erőforrás védelmén alapul — olyan indokokon, amelyeket maguk a szerződések elismernek. Más tagállamok is hasonló eszközökkel védik stratégiai erőforrásaikat. Nem azt javasoljuk, hogy hagyjuk ott a piacot, hanem azt, hogy hagyjuk abba az erdő elhagyását. (I. kötet)
A válasz a dokumentumokban: A Zöld Románia törvény
10. Népszavazás minden szerződésről — nem bénítja-e ez meg az ország működését az EU-ban?
Írország kötelező népszavazást tart minden olyan uniós szerződésmódosításról, amely az Alkotmányát érinti; Dánia a Folketing öthatodát vagy népszavazást kíván meg a szuverenitás bármely átruházásához. Egyiküket sem zárták ki Európából. Nem az ország működése bénul meg, hanem a hatáskörök átruházása anélkül, hogy a népet valaha megkérdeznék. (I. kötet)
A válasz a dokumentumokban: Az Alkotmány — 148—149. cikkely az indokok
11. Miért higgyem el, hogy a népszavazás számítani fog, 2009 és 2018 után?
Mert a tervezet kötelezővé teszi a népszavazást, és a végre nem hajtásának nevet és büntetést ad. Ma egy népszavazást következmények nélkül figyelmen kívül lehet hagyni; pontosan ezt szünteti meg a szöveg. A szankció nélküli jog óhaj; szankcióval szabállyá válik. (I. kötet)
A válasz a dokumentumokban: A népszavazási törvény az indokok
12. És ha nem sikerül? Ha összegyűjtjük az aláírásokat, és megint eltemetnek minket?
Akkor dokumentálva lesz, papírokkal az asztalon, hogy ki temette el és hogyan — és ez is nyereség. De a szuverenitási törvény aláírásgyűjtése megtanított bennünket a számtanra: az energia több százezres nagyságrendben megvan; csupán a látványosság felé terelték az eljárás helyett. (I. kötet)
A válasz a dokumentumokban: A népszavazási törvény
Kilenc kérdés az első kötet végéről
13. Nem az Európai Unióból és a NATO-ból való burkolt kilépés-e ez a terv?
Nem. Egyetlen cikkely sem javasolja bármely szövetség elhagyását — ellenkezőleg, az új 149. cikkely népszavazást ír elő bármely kilépéshez, ami nehezebbé teszi a kilépést, mint ma. Valami más változik: az alkotmányos azonosság fenntartása, amelyet Németország, Franciaország, Olaszország és Dánia már gyakorol. Olvassa el a szöveget, és maga is látni fogja.
A válasz a dokumentumokban: Az Alkotmány — 148—149. cikkely Indoklás, 1. rész
14. Hol van a pénz a 6% oktatásra és a 9% egészségügyre?
Pontosan azokból a forrásokból, amelyeket a szolidaritási törvény megjelöl: a nagy adózók forgalmának adója, a nagy vagyonok adója, az újraszabott offshore adóztatás. Nem hitelfelvétel, nem hiány — olyan pénz, amely ma azelőtt hagyja el az országot, hogy megadóztatnák.
A válasz a dokumentumokban: A szolidaritási törvény Indoklás, 3. rész
15. Nem űzik-e el ezek az adók a befektetőket?
Az Európai Unió Bírósága kimondta, hogy a forgalom szerinti megkülönböztetés semleges ismérv, és hogy az adóprogresszivitás a tagállam adószuverenitásának körébe tartozik. A befektetők a kiszámíthatatlanságtól menekülnek, nem a törvénybe írt adótól.
A válasz a dokumentumokban: A szolidaritási törvény Indoklás, 3. rész
16. Hogyan működhet egy állam sürgősségi rendeletek nélkül?
Ahogyan minden más európai állam működik. A tervezet nem szünteti meg a sürgősségi rendeletet; fegyelmezi: hatálybalépés csak a Parlament elé terjesztés után, biztos határidő, és a hatások megszűnése, ha a határidő elmulasztják. Spanyolország harminc napon belül érvényesíti a rendeleti törvényt, és egész területeket tilt el tőle. A rendeleti kormányzás nem szükségszerűség — hanem szokás.
A válasz a dokumentumokban: Az Alkotmány — 115. cikkely Indoklás, 1. rész
17. Nem gyengít-e meg a szolgálatok demilitarizálása a valódi veszélyekkel szemben?
A veszélyt nem az egyenruha csökkenti, hanem a hozzáértés és az ellenőrzés. Azok a szolgálatok, amelyek senkinek sem felelnek, nem erősebbek — csupán elszámoltathatatlanok; egy elszámoltathatatlan szolgálat pedig a végén önmagát szolgálja. A polgári jogállás, a parlamenti ellenőrzés és a bűnügyi nyomozástól való elválasztás az európai szabály, nem kivétel.
A válasz a dokumentumokban: A demilitarizálási törvény Indoklás, 2. rész
18. Miért kell a műhiba vélelme? Nem maradunk-e egyáltalán orvos nélkül?
Mert ma a sérelmet szenvedett betegnek kell bizonyítania, a saját költségén és éveken át, azt, amit csak a kórház tud. A megfordítás súlyos hiba eseteiben alkalmazandó, és ez a német megoldás; a cél nem az orvos büntetése, hanem annak az útvesztőnek a felszámolása, amelyet az áldozat elrettentésére építettek.
A válasz a dokumentumokban: A George-törvény Indoklás, 5. rész
19. Nem kerülünk-e szembe az európai joggal a fakiviteli tilalommal?
Egy természeti erőforrás és a környezet védelme a szerződések által elismert indok, az intézkedés pedig a feldolgozatlan fára vonatkozik. Az összeütközés nem az európai joggal van, hanem azoknak az érdekével, akik kamionszámra vásárolták az erdőnket.
A válasz a dokumentumokban: A Zöld Románia törvény Indoklás, 2. rész
20. Ki szavatolja, hogy az új Alkotmányt nem szegik meg úgy, mint a mostanit?
Senki sem szavatolja — de a tervezet megteszi azt, amit a mostani elmulasztott: büntetést fűz a megszegéshez. Az Alkotmánybíróság határozatainak végre nem hajtása, az alkotmányellenesnek nyilvánított rendelkezések alkalmazása és a jogok közigazgatási aktussal való korlátozása mind bűncselekménnyé válik. Egy alkotmányt nem a jó szándék véd meg, hanem a következmények.
A válasz a dokumentumokban: Az Alkotmány — a büntetések A Büntető Törvénykönyv Indoklás, 1. rész
21. Rendben, de honnan tudom, hogy mindez nem csak szó?
Mert ezen a honlapon teljes terjedelmében megtalálható: a szövegek, az indoklások, a hivatalos közlönyök, amelyekben megjelentek, és a feljegyzések kronológiája, amelyekből az eszme megszületett, archívumi címekkel minden egyes lépéshez. Nem azt kérjük, hogy bízzon — azt kérjük, hogy ellenőrizzen.
A válasz a dokumentumokban: A szuverenitási törvény A szuverenitás alkotmánya Az indoklások
Hozzászólások ehhez a szöveghez
A hozzászólások a dokumentum rovatába kerülnek a Szuverenista fórumon. A szövegről vitázunk, érvekkel.
A teljes vita megtekintése a fórumon →