A demilitarizálási törvény: polgári titkosszolgálatok, tilalom az igazságszolgáltatásba, a politikába, a gazdaságba és a sajtóba való beavatkozásra, 10—20 év büntetéssel.
TÖRVÉNY a nemzetbiztonság területén hatáskörrel rendelkező állami szervek reformjáról és demilitarizálásáról
Törvénytervezet a Románia nemzetbiztonságáról szóló 1991. július 29-i 51. törvény, a Román Hírszerző Szolgálat szervezetéről és működéséről szóló 1992. február 24-i 14. törvény, a Külföldi Hírszerző Szolgálat szervezetéről és működéséről szóló 1998. január 6-i 1. törvény, a Különleges Távközlési Szolgálat szervezetéről és működéséről szóló 1996. július 24-i 92. törvény, valamint a Védelmi és Őrszolgálat szervezetéről és működéséről szóló 1998. október 19-i 191. törvény módosításáról
I. A Románia nemzetbiztonságáról szóló, a Hivatalos Közlöny 2014. március 18-i 190. számában újraközölt, utóbb módosított és kiegészített 1991. július 29-i 51. törvény a következőképpen módosul:
(1) A 29. cikkely (1) és (2) bekezdése módosul, és a következő szöveggel lép hatályba:
„(1) A hírszerző, elhárító, őrzésvédelmi és különleges távközlési szolgálatok, valamint a hozzájuk hasonló szervek kizárólag polgári szervekként szervezhetők meg; alkalmazottaik ennek megfelelően különleges jogállású köztisztviselőkké válnak, jogosultak szakszervezetbe tömörülni, és az illetékes polgári ügyészségek folytathatnak ellenük eljárást.
(2) Jogállásukat sarkalatos törvény szabályozza.”
(2) A 29. cikkely (3) bekezdése után új (4) bekezdés kerül beiktatásra, a következő szöveggel:
„A Román Hírszerző Szolgálat, a Külföldi Hírszerző Szolgálat, a Különleges Távközlési Szolgálat és a Védelmi és Őrszolgálat azon személyi állománya, amely a nyugállományba vonulás időpontjában 15 éven át vagy annál hosszabb ideig hivatásos katonai jogállással rendelkezett, megtartja jogosultságait tisztségének bármely módon történő megszűnéséig.”
(3) A 33. cikkely után két új cikkely, a 33¹. és a 33². kerül beiktatásra, a következő szöveggel:
„33¹ (1) A hírszerző és elhárító szolgálatok, valamint a hozzájuk hasonló szervek bármilyen formában való részvétele bármely bírósági eljárási cselekmény végzésében tilos.
(2) A vizsgálattal megbízott ügyész vagy bíró bármilyen módon történő befolyásolása bármely személy részéről — ideértve a hírszerző és elhárító szolgálatok, valamint a hozzájuk hasonló szervek alkalmazottait vagy együttműködőit — bűncselekménynek minősül, és 10-től 20 évig terjedő szabadságvesztéssel és egyes jogok gyakorlásától való eltiltással büntetendő.
(3) A kísérlet büntetendő.
(4) Az (1) bekezdésben előírt beavatkozás bejelentésének elmulasztása bűncselekménynek minősül, és a (2) bekezdésben előírt büntetéssel büntetendő.
33² (1) A hírszerző és elhárító szolgálatok, valamint a hozzájuk hasonló szervek bármilyen formában való részvétele bármely politikai, gazdasági vagy sajtójellegű tevékenység végzésében tilos.
(2) Tilos, hogy a hírszerző és elhárító szolgálatok, valamint a hozzájuk hasonló szervek közvetlenül vagy közvetve, saját személyi állományuk vagy közbeiktatott személyek útján kereskedelmi társaságokat birtokoljanak, továbbá hogy Románia területén vagy külföldön kereskedelmi tevékenységet folytassanak.
(3) A hírszerző és elhárító szolgálatok, valamint a hozzájuk hasonló szervek az állami költségvetési törvényben előírtakon kívül más forrásokat nem használhatnak.
(4) A hírszerző és elhárító szolgálatok, valamint a hozzájuk hasonló szervek által a rájuk jellemző tevékenységek végzése során szerzett bármely bevételt az állami költségvetésbe kell befizetni.
(5) Tilos, hogy a hírszerző és elhárító szolgálatok, valamint a hozzájuk hasonló szervek saját személyi állományuk vagy közbeiktatott személyek útján nem kormányzati szervezeteket hozzanak létre, finanszírozzanak, vezessenek vagy irányítsanak.
(6) Az (1)—(5) bekezdésben megállapított rendelkezések megsértése bűncselekménynek minősül, és 10-től 20 évig terjedő szabadságvesztéssel és egyes jogok gyakorlásától való eltiltással büntetendő.
(7) A kísérlet büntetendő.
(8) Az (1)—(5) bekezdésben előírt cselekmények bejelentésének elmulasztása bűncselekménynek minősül, és a (6) bekezdésben előírt büntetéssel büntetendő.”
II. A Román Hírszerző Szolgálat szervezetéről és működéséről szóló, a Hivatalos Közlöny 1992. március 3-i 33. számában közzétett, utóbb módosított 1992. február 24-i 14. törvény a következőképpen módosul:
(1) A 9. cikkely (1) bekezdésének a) pontja módosul, és a következő szöveggel lép hatályba:
„tárgyak, iratok vagy hivatalos információk kérése és megszerzése hatóságoktól vagy közintézményektől”
(2) A 9. cikkely (1) bekezdésének e) pontja hatályát veszti.
(3) A 10. cikkely (1) bekezdése módosul, és a következő szöveggel lép hatályba:
„A nemzetbiztonságot fenyegető veszélyt jelentő helyzetekben a Román Hírszerző Szolgálat az erre kijelölt személyi állomány útján az információszerzésre jellemző tevékenységeket folytat, az utóbb módosított 51/1991. törvényben megállapított eljárás szerint, amelyet értelemszerűen kell alkalmazni.”
(4) A 24. cikkely után új cikkely, a 24¹. kerül beiktatásra, a következő szöveggel:
„A Román Hírszerző Szolgálat igazgatóját és első igazgatóhelyettesét 4 éves időtartamra nevezik ki, amely egyetlen alkalommal újítható meg.”
(5) A 27. cikkely (1) bekezdése módosul, és a következő szöveggel lép hatályba:
„A Román Hírszerző Szolgálat személyi állományát műveleti és igazgatási feladatokat ellátó polgári alkalmazottak alkotják.”
(6) A 27. cikkely (3) bekezdése hatályát veszti.
(7) A 29. cikkely (1) bekezdése hatályát veszti.
(8) A 30. cikkely hatályát veszti.
(9) A 42. cikkely módosul, és a következő szöveggel lép hatályba:
„(1) A Román Hírszerző Szolgálat tisztviselői számára szükséges épületeket, közlekedési eszközöket, műszaki berendezéseket és egyéb tárgyi eszközöket a Kormány biztosítja.
(2) A Román Hírszerző Szolgálat tevékenységének végzéséhez szükséges forrásokat a Parlament által jóváhagyott állami költségvetés keretében kell biztosítani.
(3) A Román Hírszerző Szolgálat saját közlekedésieszköz-állománnyal rendelkezik a központi apparátus és az alárendelt egységek számára, az egységeknek az igazgató által jóváhagyott felszereltségi táblázatai szerint megállapítva.”
III. A Külföldi Hírszerző Szolgálat szervezetéről és működéséről szóló, a Hivatalos Közlöny 2000. október 18-i 511. számában újraközölt, utóbb módosított 1998. január 6-i 1. törvény a következőképpen módosul:
A 6. cikkely (2) bekezdése után (3) bekezdés kerül beiktatásra, a következő szöveggel: → az indokok
„(3) A Külföldi Hírszerző Szolgálat igazgatóját 4 éves időtartamra nevezik ki, amely egyetlen alkalommal újítható meg.”
A 9. cikkely (1) bekezdése módosul, és a következő szöveggel lép hatályba: → az indokok
„A Külföldi Hírszerző Szolgálat tevékenységét Románia Alkotmányának, az ország törvényeinek és a Legfelsőbb Honvédelmi Tanács határozatainak megfelelően végzi.”
(2) A 10. cikkely (1) bekezdése módosul, és a következő szöveggel lép hatályba: „A Külföldi Hírszerző Szolgálat a törvényben megállapított feltételek mellett jogosult módszereket alkalmazni, valamint a nemzetbiztonsággal kapcsolatos adatok és információk megszerzéséhez, ellenőrzéséhez, értékeléséhez, felhasználásához és tárolásához megfelelő eszközöket létrehozni és birtokolni.”
(3) A 11. cikkely módosul, és a következő szöveggel lép hatályba:
„A Külföldi Hírszerző Szolgálat a törvényben megállapított feltételek mellett jogosult a román hatóságoktól a feladatai ellátásához szükséges adatokat vagy iratokat kérni és megszerezni.”
(4) A 13. cikkely módosul, és a következő szöveggel lép hatályba:
„A Külföldi Hírszerző Szolgálat személyi állományát polgári alkalmazottak alkotják.”
(5) A 14. cikkely módosul, és a következő szöveggel lép hatályba:
„A Külföldi Hírszerző Szolgálat tartalékos vagy nyugállományú katonai személyi állományát megilletik mindazok a jogok és kötelezettségek, amelyeket a román hadseregre vonatkozó jogszabályok, valamint az e szolgálatra jellemző szabályok előírnak.”
(6) A 21. cikkely (1¹) bekezdése hatályát veszti.
IV. A Különleges Távközlési Szolgálat szervezetéről és működéséről szóló, a Hivatalos Közlöny 1996. július 30-i 169. számában közzétett 1996. július 24-i 92. törvény a következőképpen módosul:
A 8. cikkely 6. bekezdése után 7. bekezdés kerül beiktatásra, a következő szöveggel: → az indokok
„(7) A Különleges Távközlési Szolgálat igazgatóját és első igazgatóhelyettesét 4 éves időtartamra nevezik ki, amely egyetlen alkalommal újítható meg.”
A 11. cikkely (1) bekezdésének m) pontja módosul, és a következő szöveggel lép hatályba: → az indokok
„egyéb szükséges tevékenységeket végez, úgymint: kutatás, valamint műszaki és informatikai tervezés, személyzeti és képzési tevékenységek, szállítás, orvosi és rehabilitációs ellátás, valamint saját személyi állománya számára szociális, művelődési és sporttevékenységek, a jogszabályoknak megfelelően.”
(2) A 12. cikkely (1) bekezdése módosul, és a következő szöveggel lép hatályba:
„A Különleges Távközlési Szolgálat személyi állományát polgári alkalmazottak alkotják.”
(3) A 12. cikkely (2) bekezdése hatályát veszti.
(4) A 14. cikkely módosul, és a következő szöveggel lép hatályba:
„A Különleges Távközlési Szolgálat saját oktatási és továbbképzési rendszert szervez a polgári alkalmazottak számára, valamint jegyzőkönyv alapján a honvédelmi rendszer szervezeteihez tartozó szakintézmények útján, az egyetemi oktatás útján, illetve adott esetben belföldi vagy külföldi szakszolgálatok és cégek keretében.”
V. A Védelmi és Őrszolgálat szervezetéről és működéséről szóló, a Hivatalos Közlöny 1998. október 22-i 402. számában közzétett, utóbb módosított és kiegészített 1998. október 19-i 191. törvény a következőképpen módosul:
(1) Az 1. cikkely (2) bekezdése módosul, és a következő szöveggel lép hatályba:
„A Védelmi és Őrszolgálat a honvédelmi rendszer alkotórésze.”
(2) A 9. cikkely után a 9¹. cikkely kerül beiktatásra, a következő szöveggel:
„A Védelmi és Őrszolgálat igazgatóját és első igazgatóhelyettesét 4 éves időtartamra nevezik ki, amely egyetlen alkalommal újítható meg.
(3) A 13. cikkely hatályát veszti.
(4) A 14. cikkely d) és e) pontja hatályát veszti.
(5) A 15. cikkely (1) bekezdése módosul, és a következő szöveggel lép hatályba:
„A Védelmi és Őrszolgálat személyi állományát polgári alkalmazottak alkotják.”
(6) A 15. cikkely (3) bekezdése módosul, és a következő szöveggel lép hatályba:
„A műveleti tevékenységek végzéséhez jellemző feladatokat ellátó polgári személyi állomány az I. és II. munkacsoportba tartozik.”
(7) A 16. cikkely (1) és (3) bekezdése hatályát veszti.
(8) A 19. cikkely (1) bekezdése módosul, és a következő szöveggel lép hatályba:
„A Védelmi és Őrszolgálat polgári állománya katonai oktatási intézmények végzettjei közül kerül ki. Azon szakterületek állásai esetében, amelyekre a katonai oktatási intézmények nem képeznek szükséges szakembereket, ezek az állások polgári oktatási intézményekben képzett, a törvényes feltételeknek megfelelő személyekkel is betölthetők.”
(9) A 29. cikkely (1) bekezdése módosul, és a következő szöveggel lép hatályba:
„A Védelmi és Őrszolgálat polgári személyi állománya köteles megőrizni az államtitkot és a hivatali titkot, a törvényben megállapított feltételek mellett.”
Hozzászólások ehhez a szöveghez
A hozzászólások a dokumentum rovatába kerülnek a Szuverenista fórumon. A szövegről vitázunk, érvekkel.
A teljes vita megtekintése a fórumon →