A szuverenitási törvény indoklása

A tervezet teljes szövege — lásd itt. A Facebookon e tervezetről közzétett feljegyzések: 10. sz.; 11. sz.; 12. sz.; 14. sz.; 216. sz.; 219. sz.; 224. sz.; 225. sz.; többek között.

EXPUNERE DE MOTIVE

1. szakasz — A normatív aktus tervezetének címe

„A szuverenitási törvény” —

Törvény a román nép és a román állampolgár magasabb rendű és szuverén érdekének védelméről”

2. szakasz — A normatív aktus kibocsátásának indoka

A jelenlegi helyzet leírása

Az utóbbi években, kiváltképp a SARS-CoV-2 vírus megjelenését követő másfél évben, a román jogalkotásban egy sor olyan normát fogadtak el, amelyek — akár egyenként, akár összességükben — ellentétesek Románia újraközzétett Alkotmányának szellemével és betűjével. Ez a ténybeli és jogi állapot alkalmas arra, hogy súlyosan és közvetlenül sértse a román állam szuverenitását, amelyet az Alkotmány 1. cikkének (1) bekezdése szabályoz — a szuverenitást úgy értve, mint a nemzet jogát az önazonossághoz és az önrendelkezéshez, valamint mint az alkotmányos renddel összhangban álló jogállapotot.

Az a válasz, amelyet a román állam és a román állampolgár a 2020 márciusától napjainkig tartó világjárványos állapot megjelenése nyomán elszenvedett feszültségre adott — mind gazdasági, mind társadalmi szempontból —, a román állam intézményeinek szintjén egy sor olyan működési zavart tárt fel, amelyek közvetlenül, alapvetően és visszafordíthatatlanul sértik a nemzeti szuverenitást.

Nem utolsósorban, az Európai Parlament 2020. november 13-i, a COVID-19-cel kapcsolatos intézkedéseknek a demokráciára, a jogállamiságra és az alapvető jogokra gyakorolt hatásáról szóló állásfoglalásának (2020/2790(RSP)) következtetései szerint Romániában is visszaéltek a hézagos jogszabályokkal, amelyek teret engednek a román állampolgár jogaira és szabadságaira, a fenntartható gazdasági és társadalmi fejlődésre, valamint a romániai biztonsági intézmények következetes és helyes működésére nézve veszélyes elcsúszásoknak — aminek eredményeként megsértették az alkotmányos jogokat és szabadságokat.

Sőt, a COVID-19 világjárvány okozta válsághelyzet kezelésére hozott korlátozó intézkedések törvényekkel és normatív aktusokkal való elfogadása során a romániai hatóságok soha nem tartották tiszteletben sem az arányosság elvét a válság előrejelzett vagy megnyilvánult súlyosságához mérten, sem az említett korlátozó intézkedések megkülönböztetésmentes alkalmazásának elvét — amely elveket Románia Alkotmányának 53. cikke (2) bekezdése kifejezetten szabályozza egyes jogok vagy szabadságok gyakorlásának korlátozása céljából.

A fentiekre tekintettel adódik a jelen törvényhozási kezdeményezés azonnali szükségessége a leírt helyzet orvoslása végett.

A rendes és azonnali megoldás egy egységes szabályozás megalkotása, amely a fentiekben leírt jogállapotot olyan pontszerű intézkedések összefogásával és végrehajtásával orvosolja, amelyek a román népet megillető nemzeti szuverenitás megszilárdítására irányulnak. Az utóbbi évek belső és nemzetközi gazdasági, társadalmi és politikai folyamatai a román nép szuverenitásának határozott aláásását eredményezték.

A népszuverenitás a nép joga arra, hogy maga döntsön jövőjéről, és hogy meghatározza az állam elsőbbségeit, szervezetét és működését, valamint a nép joga arra, hogy ellenőrizze az állam tevékenységét.

Románia újraközzétett Alkotmánya 2. cikkének (2) bekezdése szerint „A nemzeti szuverenitás a román népet illeti…”

A mai valóság azt mutatja, hogy az Alkotmány szigorú követelményei már nem jelennek meg Románia polgárainak életminőségében.

A népszuverenitás elnyomása és a három hatalmi ág — a törvényhozó, a végrehajtó és a bírói — viszonyaiban fennálló zűrzavar semmissé teszi az alkotmányos demokrácia fogalmát, és hozzájárul a nép és hatóságai között fennálló Társadalmi Szerződés érvénytelenítéséhez.

Így a román nép többé nem rendelkezhet szuverén módon az ország területén meglévő természeti, anyagi és emberi erőforrásokkal; a hatóságok visszaélésszerű egészségügyi intézkedéseket vezetnek be saját állampolgáraikkal szemben; a választási eljárást módszeresen meghamisítják; a hírszerző szolgálatok pedig már nem a román nép szolgálatában állnak.

Ezen okokból, és nem utolsósorban azért, hogy a népnek visszaadjuk az Alkotmány által biztosított szuverenitást, szükségessé váltak bizonyos jogszabály-módosítások, valamint olyan új jogi normák bevezetése, amelyek révén a szuverenitás sokkal kifejezettebben szabályozott és érvényesített legyen.

1¹. Az uniós jogot átültető vagy annak közvetlen alkalmazásához keretet teremtő normatív aktusok tervezetei esetében csupán az érintett uniós aktusokat kell megjelölni, azonosító adataikkal együtt. E tárgykörben az uniós jogban nem azonosítottunk dokumentumokat.

2. Tervezett változások

A Szuverenitási Törvény egyetlen szabályozási tárgya a szuverenitás és a jogállapot helyreállítása, ahogyan azokat Románia Alkotmányának 1. cikke (1) bekezdése előírja. A nemzeti szuverenitás tárgyában alkotott szabályozás egységes voltát a kapcsolódó tárgykörökben végzett, a kitűzött cél eléréséhez nélkülözhetetlen módosítások testesítik meg.

E módosítások olyan eszközök, amelyekkel Romániában megszilárdul a szuverenitás és a jogállapot. A törvénytervezet abból az alkotmányos szigorból indul ki, amely szerint a szuverenitás a román népet illeti meg, és amely négy pilléren nyugszik:

1) az állampolgár jogainak és szabadságainak, valamint a román állam szuverenitásának és biztonságának megerősítése és szavatolása;

2) olyan egészséges környezet védelme és biztosítása, amely lehetővé teszi az állampolgár rendes fejlődését és életét;

3) az ország természeti kincseiből és általában a gazdasági környezetből — mint társadalmi-gazdasági fejlődési eszközökből — az állampolgár számára származó előnyök legnagyobb mértékű növelése; és

4) a nemzeti védelmi rendszer megszilárdítása, amelyet hatékonyabbá kell tenni és kizárólag a nép akaratának kell alárendelni, egyedüli céljául az állam szuverenitásának, függetlenségének és egységének, az ország területi épségének és az alkotmányos demokráciának a szavatolását tűzve, Románia Alkotmánya 118. cikke rendelkezéseinek tiszteletben tartásával.

Az I. fejezet a jogállapot megszilárdítására, valamint a román nép és állampolgár magasabb rendű és szuverén érdekének védelmére irányuló új szabályozásokat, illetve jogszabály-módosításokat fogad el.

→ a cikk szövege Az 1. cikk kizárja annak lehetőségét, hogy az ember alapvető jogait és szabadságait normatív közigazgatási aktusokkal korlátozzák, helyreállítva ezzel az Alkotmány elsőbbségét és az általa a román állampolgár számára megállapított jogok elsőbbségét — az állampolgárt az alkotmányos jogok jogszerű kedvezményezettjének és a nemzeti szuverenitás egyedüli birtokosának tekintve. Ezen az úton megszűnik annak lehetősége, hogy közigazgatási egységek, amelyek nem jogosultak jogot alkotni vagy jogok és szabadságok korlátozását megállapítani, önkényesen korlátozzák az alapvető jogokat. Így a hatalmi ágak elválasztásának elve és az alkotmányos demokrácia megszilárdítására törekszünk — azon elvekére, amelyek szerint a román állam az Alkotmány 1. cikkének (4) bekezdése alapján szerveződik.

→ a cikk szövege A 2. cikk a fentiekben leírt értelemben módosítja az 1/1999. sz. sürgősségi kormányrendeletet, megszüntetve annak lehetőségét, hogy az ostromállapot és a szükségállapot idején korlátozzák az alapvető jogok gyakorlását. Figyelembe vették, hogy semmilyen helyzet — bármilyen rendkívüli legyen is — nem igazolhatja az emberi mivolthoz és az állampolgári minőséghez elválaszthatatlanul kapcsolódó jogok korlátozását; ezt erősíti meg az Alkotmány 15. cikkének szövege is: „(1) Az állampolgárokat megilletik az Alkotmányban és más törvényekben rögzített jogok és szabadságok, és terhelik az ezekben előírt kötelezettségek.” Így az élethez, valamint a testi és lelki épséghez való jog, a védelemhez való jog, a szabad mozgáshoz való jog, a magán-, család- és intim élethez való jog, a lakás sérthetetlensége, a lelkiismereti szabadság vagy a véleménynyilvánítás szabadsága semmilyen okból nem korlátozható; korlátozásuk feltételezett célja nem lehet valamely rendkívüli helyzetből való kilábalás, hanem csupán egy rendellenes állapot elmélyítése.

→ a cikk szövege A 3. cikkben — a fentiekben kifejtett ugyanazon okokból — teljes egészében hatályon kívül helyezik az 55/2020. sz. törvényt, kiindulva az Alkotmánybíróságnak a 457/2020. sz. határozatában kifejtett megfontolásaiból. E határozat indokolásában az Alkotmánybíróság egyértelműen megállapította, hogy „törvény útján egy új intézményt »felépíteni« — a »készültségi állapotot«, amelynek rendje nyilvánvalóan kevésbé korlátozó, mint az alkotmányozó által szabályozott szükségállapoté —, de amely lehetővé teszi a törvényességet, a hatalmi ágak elválasztását, valamint egyes jogok és szabadságok gyakorlása korlátozásának feltételeit szabályozó alkotmányos keret megkerülését, ellentétes a jogállam általános követelményeivel, ahogyan azokat Románia Alkotmánya rögzíti.” E következtetés levonásához az Alkotmánybíróság azt is megállapította, hogy „még nyilvános szükségállapot idején is a jogállam alapelvének kell érvényesülnie. A jogállam több olyan elemből áll, amelyek mindegyike alapvető fontosságú, és amelyeket teljes egészükben fenn kell tartani. Ezek az elemek: a törvényesség elve, a hatalmi ágak elválasztása, a hatalommegosztás, az emberi jogok, az állam erőszak-monopóliuma, a nyilvános és független igazságszolgáltatás, a magánélet védelme, a választójog, a politikai hatalomhoz való hozzáférés szabadsága, az állampolgárok demokratikus részvétele és a döntéshozatal általuk való felügyelete, a döntéshozatal, a kormányzás átláthatósága, a véleménynyilvánítás, az egyesülés és a gyülekezés szabadsága, a kisebbségek jogai, valamint a többségi elv a politikai döntéshozatalban. A jogállam azt jelenti, hogy a kormányzati szerveknek a törvény keretei között kell működniük, és cselekvéseiket független bíróságoknak kell felülvizsgálniuk. A személyek jogbiztonságát szavatolni kell.” Nem utolsósorban figyelembe veszik, hogy már nem indokolt fenntartani egy olyan szabályozást, amelynek alkalmazhatósága egy rendkívüli helyzethez — a COVID-19 koronavírus-járványhoz — kötött volt, annál is inkább, mivel a jelen törvényjavaslat megfogalmazásának időpontjában az Egészségügyi Világszervezet azon a ponton áll, hogy kihirdesse a világjárványról a féken tartható endémiára való áttérést. Mindezen szempontokra, az 55/2020. sz. törvény nyilvánvalóan alkotmányellenes voltára — amelyeket a világjárványos helyzet nyomása szült, amelyben e jogszabályt elfogadták —, valamint arra tekintettel, hogy a jogalkotási folyamatot rendes körülmények között kell újraindítani egy világjárványos, endémiás és járványügyi helyzetekre általánosan alkalmazandó norma elfogadása érdekében, a törvényes és alkotmányos állapotba való visszatérés — mint a nemzeti szuverenitás gyakorlásának egyedüli módja — egyetlen megoldása az 55/2020. sz. törvény teljes hatályon kívül helyezése.

→ a cikk szövege A 4. cikk módosításokat hoz a betegek jogairól szóló 46/2003. sz. törvényben, előírva a beteg írásbeli beleegyezésének és hozzájárulásának megszerzését a gyógyszerek, egészségügyi anyagok, orvostechnikai eszközök és egyéb gyógyító eszközök alkalmazása előtt. Az intézkedés feltétlenül szükséges az állampolgár élethez, valamint testi és lelki épséghez való jogának megerősítéséhez, összhangba hozva azt a lelkiismereti szabadsággal. Mindezek elválaszthatatlanul kapcsolódnak a nép szuverenitásához, a népet az állampolgárok összességeként értve, akiknek jogait és szabadságait szavatolni kell.

Ugyanezen okból a 4. cikk (2) bekezdése tiltja mindennemű — akár pozitív, akár negatív — megkülönböztetést valamely kezelés vagy orvostechnikai eszköz elfogadása vagy visszautasítása miatt. Minden megkülönböztetés ellentétes az Alkotmánnyal, mivel alkalmas arra, hogy sértse a nép egy részének jogait és szabadságait — ami nemcsak az állampolgár mint egyén jogát érinti közvetlenül, hanem magát a román állam szuverenitását is, a társadalom egy részének megkülönböztetése és jogainak korlátozása révén.

→ a cikk szövege Az 5. cikk a nemzeti szuverenitás birtokosának, a román népnek az egészségi állapotát kívánja védeni: módosításokat hoz az egészségügyi reformról szóló 95/2006. sz. törvényben, amelyekkel tilossá válik olyan gyógyszerek, oltóanyagok, orvostechnikai eszközök és egyéb gyógyszerészeti termékek forgalmazása vagy használata, amelyekre a gyártó nem nyújt bizonyítottan életképes szavatosságot és orvoslást, vagy amelyekre nem végeztek teljes körű klinikai vizsgálatokat.

Ugyanígy a (2) bekezdés hatályon kívül helyezi a 2006. április 14-i 95. törvény 811. cikkének három alpontját, amelyek a gyógyszerreklám olyan erkölcstelen módjait engedik meg, amelyek közvetlenül hatnak a román nép egészségi állapotára, veszélyeztetve ezzel a nemzeti szuverenitást. Ezért a 2006. április 14-i 95. törvény 811. cikkéből törölték az 5., 6. és 7. alpontot is, amelyek szövege a következő volt: „— a gyógyszerek felírásának vagy forgalmazásának ösztönzése pénzbeli vagy természetbeni előnyök felajánlásával, ígéretével vagy nyújtásával, kivéve, ha ezek jelképes értékűek; — olyan reklámcélú találkozók támogatása, amelyeken gyógyszerek felírására vagy forgalmazására jogosult személyek vesznek részt; — olyan tudományos kongresszusok támogatása, amelyeken gyógyszerek felírására vagy forgalmazására jogosult személyek vesznek részt, és különösen az ezekkel járó utazási és szállásköltségek megtérítése.”

Ugyanezen okokból a (3) bekezdés módosította a 95/2006. sz. törvény 813. cikkét, megtiltva a televízióban, a rádióban és a közösségi hálózatokon minden formájú kereskedelmi reklámot engedélyezett vagy nem engedélyezett gyógyszerekre, oltóanyagokra, orvostechnikai eszközökre és egyéb gyógyszerészeti termékekre.

Ugyanezen megfontolásokból tilos lett a gyógyszerek gyártók általi közvetlen, reklámcélú kiosztása a lakosság körében is.

→ a cikk szövege A 6. cikk módosítja a gyermekek jogainak védelméről és előmozdításáról szóló 272/2004. sz. törvényt, rendelkezéseket vezetve be a kiskorú testi és lelki épségének védelméről, jogokkal rendelkező állampolgári minőségében. Így 18 éves korig tilos a kiskorú testén minden olyan beavatkozás, amelynek célja a születéskor szerzett nemi önazonosság megváltoztatása. Ugyanakkor tilos a gyermekek rendelkezésére bocsátani bármely pornográf jellegű anyagot, illetve olyat, amely a nemi önazonosságtól való eltérést mozdítja elő; ezek az anyagok olyan lelki sérüléseket okozhatnak, amelyek az állampolgár egész életét megbélyegzik. E módosítások elfogadásánál egyaránt figyelembe veszik a gyermek magasabb rendű érdekét és azt a jogát, hogy a lelki érettség elérése után, a tények ismeretében maga döntsön és rendelkezzék testéről; ki kell zárni minden lehetséges idő előtti befolyást a román állampolgár rendes testi és lelki fejlődésére. Nem utolsósorban figyelembe veszik minden idő előtti nemváltoztatás visszafordíthatatlan jellegét is — olyan változtatásokét, amelyek egyszerre hatnak hátrányosan a kiskorú fejlődésére, és amelyeknek a kiskorúság idején végrehajtott nemváltoztatásként közvetlen hatásuk van a romániai születési arányra, ami közvetlenül befolyásolja a nemzeti szuverenitást.

→ a cikk szövege A 7. cikk kiegészíti a Polgári törvénykönyv 64. cikkét, új szavatosságokat állapítva meg a személy egyéni testi vagy szellemi épsége tekintetében. Figyelembe vették egyaránt az utóbbi évek műszaki fejleményeit és a terület legfejlettebb kutatólaboratóriumainak legutóbbi vizsgálati eredményeit; mindezek megteremtik a lehetőségét annak, hogy az idegtechnológia alkalmazásával az agy szintjén behatolás történjék. Tekintettel azokra a lehetséges kockázatokra, amelyeket egy olyan terület szabályozatlansága jelent, amely közvetlen hatással lehet a román állampolgárra mint egyénre, de a közösségekre összességükben is — mindkettő ellenőrizetlen befolyást gyakorolhat a társadalomra, és így közvetve a nemzeti szuverenitásra —, tilossá vált minden olyan eszköz használata vagy birtoklása, amelynek célja az idegi tevékenységhez való hozzáférés vagy annak befolyásolása, illetve az akarat önállóságának vagy az állampolgárok szabad döntési képességének csökkentése.

→ a cikk szövege A 8. cikk módosítja az elektronikus hírközlő hálózatok fizikai infrastruktúrájának rendjéről, valamint az elektronikus hírközlő hálózatok kiépítési költségének csökkentésére irányuló egyes intézkedések megállapításáról szóló 159/2016. sz. törvény 5. cikkének (3) bekezdését, jogot adva az ingatlanok tulajdonosainak és társtulajdonosainak arra, hogy folyamatosan, megszakítás nélkül és feltétel nélkül használják azokat az ingatlanokat, amelyeknek tulajdonosai vagy társtulajdonosai. Figyelembe vették, hogy ha korlátlanul és előzetes engedély nélkül engedjük be bármely olyan jogi személyt, amely elektronikus hírközlő hálózatokkal vagy a nemzeti érdekű informatikai és hírközlési infrastruktúrákban, valamint az elektronikus hírközlési szolgáltatásokat biztosító hálózatokban használt technológiákkal és berendezésekkel, illetve az ezek fenntartásához szükséges fizikai infrastruktúra elemeivel rendelkezik, az a tulajdonhoz való jog elfogadhatatlan korlátozását jelenti, ami a román nép szuverenitásának súlyos sérelmét okozhatja.

→ a cikk szövege A 9. cikk módosítja a 286/2009. sz. törvényt — a Büntető törvénykönyvet —, összhangba hozva e tárgykör jogszabályait az Alkotmánybíróság legutóbbi határozataival, valamint a jelen törvényjavaslat által bevezetett módosításokkal.

Így az (1) bekezdés új cikket vezet be a Büntető törvénykönyvbe, a 195¹. cikket, „A testi vagy szellemi épség megzavarása vagy megváltoztatása” címmel, amellyel büntetni rendelik a Polgári törvénykönyv 64. cikkében — a jelen törvénytervezet által módosított formában — foglalt rendelkezések megsértését. Így büntetendő „a személy egyéni testi vagy szellemi épségének megzavarása vagy megváltoztatása annak írásbeli, kifejezett, tájékozott és szabadon nyilvánított beleegyezése nélkül”, valamint minden olyan rendszer vagy eszköz birtoklása vagy használata, amelynek célja az idegi tevékenységhez való hozzáférés vagy annak befolyásolása, a személy idegi tevékenységéhez való hozzáférés vagy annak befolyásolása, továbbá az idegi kapcsolatokba való minden beavatkozás vagy az agy szintjén történő behatolás, akár beavatkozó, akár be nem avatkozó módon, a személy írásbeli, kifejezett, tájékozott és szabadon nyilvánított beleegyezésének hiányában. Az így a Büntető törvénykönyvbe bevezetett jogi rendelkezések szükségesek a polgári norma által védett társadalmi értékek védelméhez, valamint a román állampolgár jogainak, testi és szellemi épségének védelméhez, mint a nemzeti szuverenitás alapvető elemeihez.

A (2) bekezdés módosítja a Büntető törvénykönyv 197. cikkét, „A kiskorúval szemben alkalmazott rossz bánásmód” címmel, két új bekezdést, a (2) és (3) bekezdést vezetve be. A 197. cikk (2) bekezdése büntetni rendeli „a 18. életévét be nem töltött kiskorú arra való rábírását, hogy a születéskor szerzett biológiai nemi önazonosságát megváltoztassa”, függetlenül attól, hogy ez elérte-e az elkövető által kívánt eredményt vagy sem. E cselekmény büntetni rendelésének oka azokban a súlyos szellemi, lelki és magatartásbeli zavarokban rejlik, amelyeket egy ilyen cselekmény a kiskorúnál okozhat, még akkor is, ha a kiskorú a születéskor szerzett nemi önazonosságának tényleges, testi megváltoztatásáról egymaga nem rendelkezhet. A (3) bekezdés a (2) bekezdésben — a jelen törvénytervezet által bevezetett formában — meghatározott cselekmény minősített esetét vezeti be, egyharmaddal növelve az elkövetőre kiszabott büntetést, ha az szülői, gyámi, nevelői vagy tanári minőségben jár el, vagy ha maga a cselekmény testi következményekkel járt a kiskorúra nézve, az elkövető minőségétől függetlenül.

A 9. cikk (3) bekezdése módosítja a Büntető törvénykönyv 211. cikkét, „Kiskorúakkal való kereskedés” címmel, az (1) bekezdés után új bekezdést, az (1¹) bekezdést vezetve be, amellyel büntetni rendelik az örökbefogadások közvetítését vagy ösztönzését olyan személyek által, akik nem a Szociális Gondozási és Gyermekvédelmi Főigazgatóság, illetve a Fogyatékossággal Élő Személyek, Gyermekek és Örökbefogadások Nemzeti Hatóságának tisztviselői. E cselekmény büntetni rendelésének okaként figyelembe vették az utóbbi évtizedek helyzetét, amikor a gyermekek örökbefogadását különböző természetes és jogi személyek valóságos kereskedelmi ügyletnek tekintették; így vittek ki az országból gyermekek ezreit, akik ezáltal elveszítették állampolgárságukat, és akiket a román állam többé nem tudott megvédeni — ami közvetlenül és súlyosan sérti a nemzeti szuverenitást a szuverenitás birtokosának, a népességnek a csökkenése révén.

A 9. cikk (4) bekezdése módosítja a Büntető törvénykönyv 221. cikkének (4) bekezdését, 13 évről 14 évre emelve azt az életkort, amelytől kezdve büntetendő a kiskorú arra való rábírása, hogy szeméremsértő cselekmények elkövetésénél, illetve olyan előadásoknál vagy bemutatóknál legyen jelen, amelyeken bármilyen természetű nemi cselekményeket követnek el. Ugyanakkor büntetni rendelték a kiskorú rendelkezésére bocsátott pornográf jellegű vagy a nemiséget kifejezetten ábrázoló tartalmú anyagokat is. Figyelembe vették a kiskorú ártatlansága és természetes fejlődése megőrzésének szükségességét, összhangban a társadalom által általánosan elfogadott erkölcsi normákkal, egészen addig az életkorig, amelyben a büntetni rendelt cselekmények elveszítik veszélyességüket, és többé nem alkalmasak a kiskorú lelki fejlődésének károsítására. Ugyancsak a büntetőjogilag tiltott körbe került az a cselekmény, hogy a kiskorú rendelkezésére bocsátanak bármely pornográf jellegű vagy a nemiséget kifejezetten ábrázoló tartalmú anyagot, figyelembe véve a kiskorú magasabb rendű érdekét, valamint a pornográf vagy a nemiséget kifejezetten ábrázoló anyagoknak a kiskorúak lelkére és fejlődésére zsenge korban gyakorolt hátrányos hatását.

A Szuverenitási Törvény 9. cikkének (5) bekezdése új bekezdést vezet be a Büntető törvénykönyv 221. cikkébe, „A kiskorúak nemi megrontása” címmel, és módosítja ugyanezen cikk (6) bekezdését. Az (5¹) bekezdés büntetni rendeli „azt a cselekményt, hogy a tizennyolcadik életévüket be nem töltött gyermekek rendelkezésére bocsátanak bármely olyan anyagot, amely a biológiai nemi önazonosságtól való eltérést, a nemváltoztatást és a homoszexualitást mozdítja elő”, tekintettel a kiskorú fejlődésére gyakorolt közép- és hosszú távú hatásokra és azokra a helyrehozhatatlan lelki sérülésekre, amelyeket nála okozhat — olyan cselekmények ezek, amelyek közvetlenül sértik egészséges és jogaik, valamint szuverenitásuk teljes gyakorlására képes nemzedékek fejlődését. A (6) bekezdés úgy módosul, hogy a büntetni rendelt cselekmény kísérletét is büntetni rendeli, tekintettel a védett társadalmi érték jelentőségére és a kiskorú fejlődése károsításának súlyára.

A (6) bekezdés módosítja a Büntető törvénykönyv 221. cikkének (6) bekezdését, büntetni rendelve a 221. cikk (5¹) bekezdésében újonnan bevezetett bűncselekmény kísérletét is.

A (7) bekezdés módosítja a Büntető törvénykönyv 297. cikkét — Hivatali visszaélés —, összhangba hozva azt a 405/2016. és a 392/2017. sz. határozattal, és ugyanakkor a (2) bekezdésben büntetni rendelve bármely személy megkülönböztetését, azt, hogy valaki „korlátozza valamely személy jogának gyakorlását, vagy számára félelmi, társadalmi kirekesztettségi vagy alsóbbrendűségi helyzetet teremt valamely kezelés vagy orvostechnikai eszköz elfogadása vagy visszautasítása miatt”. E cselekmény büntetni rendelésének szükségessége abból ered, hogy az utóbbi évek társadalmában ismétlődően fordultak elő negatív megkülönböztetési cselekmények egyes alkotmányos jogok korlátozása útján, megsértve a betegek 2003. január 21-i 46. sz. törvényben, valamint az Oviedói Egyezményben rögzített jogait azon személyek esetében, akik nem fogadtak el egyes, a hatályos jogszabályok szerint választható orvosi kezeléseket. Ezzel egyező módon büntetni rendelték minden olyan megkülönböztetési cselekményt is, amely egyes orvosi kezelések elfogadása és alkalmazása miatt történik.

A (8) bekezdés harmadik bekezdést vezet be a Büntető törvénykönyv 297. cikkébe — Hivatali visszaélés —, amelyben büntetni rendelik a közhivatalnok vagy a vele egy tekintet alá eső személy minden olyan cselekményét, amellyel az Alkotmánybíróság által alkotmányellenesnek nyilvánított normákat alkalmaz. A büntetőtörvény szövegének módosítása azzal a céllal történt, hogy megerősítse a román állampolgár jogainak tiszteletben tartását, de az Alkotmánybíróság határozatai erejének megszilárdítása végett is, minden megsértésük büntetni rendelésével; mindezek végső célja a jogállapot és az alkotmányos rend megerősítése Romániában, minthogy mindkettőt magának a nemzeti szuverenitásnak az alapzatául tekintjük.

A (9) bekezdés új pontot vezet be a Büntető törvénykönyv 394. cikkébe, Hazaárulás címmel, az e) pontot, amelyben büntetni rendelik a román állampolgár azon cselekményét, hogy idegen hatalommal vagy szervezettel, illetve ezek ügynökeivel kapcsolatba lép abból a célból, hogy megszüntesse vagy csorbítsa az állam egységét és oszthatatlanságát, szuverenitását vagy függetlenségét, közméltósági tisztség vagy államhatalom gyakorlásával járó tisztség betöltése útján. Figyelembe vették, hogy ha a hazaárulás bűncselekményének tettese — azaz az a román állampolgár, aki idegen hatalommal vagy szervezettel, illetve ezek ügynökeivel lépett kapcsolatba abból a célból, hogy megszüntesse vagy csorbítsa az állam egységét és oszthatatlanságát, szuverenitását vagy függetlenségét — közméltósági tisztséget vagy államhatalom gyakorlásával járó tisztséget tölt be, az veszélyt jelent a nemzeti szuverenitásra és az állam biztonságára. Az ilyen közméltósági vagy államhatalom gyakorlásával járó tisztség betöltése valóságos és közvetlen veszélyhelyzetet teremt Románia alkotmányos és jogi rendjére nézve; nincs szükség a Büntető törvénykönyv 394. cikkének a)–d) pontjaiban meghatározott eszközök meglétére, ezért — a nemzeti szuverenitás, valamint a gazdasági-pénzügyi, egészségügyi és társadalmi biztonság védelme érdekében — szükséges e cselekmény büntetni rendelése, éppen azért, hogy elkerüljük azon állampolgárok bűnös cselekedeteinek következményeit, akik idegen hatalommal vagy szervezettel, illetve ezek ügynökeivel léptek kapcsolatba, minthogy éppen az ilyen személyek ilyen tisztségbe jutása az idegen hatalmak és szervezetek, illetve ügynökeik által kitűzött cél. Ugyanakkor figyelembe vették, hogy a Büntető törvénykönyv 398. cikkében meghatározott és büntetni rendelt Felségárulás bűncselekménye csak a „Románia elnöke vagy az Országos Védelmi Legfelsőbb Tanács más tagja” által elkövetett cselekményeket rendeli büntetni, a büntetőjogilag tiltott körön kívül hagyva azon egyéb személyek cselekményeit, akik közméltósági tisztséget vagy államhatalom gyakorlásával járó tisztséget töltenek be.

A (10) bekezdés új bekezdést vezet be a Büntető törvénykönyv 398. cikkébe, „Felségárulás” címmel — a (2) bekezdést —, amely az (1) bekezdésben büntetni rendelt bűncselekmény minősített esetét állapítja meg, növelve a büntetési tételt annak a cselekménynek az esetében, hogy valaki idegen hatalommal vagy szervezettel, illetve ezek ügynökeivel kapcsolatba lép abból a célból, hogy megszüntesse vagy csorbítsa az állam egységét és oszthatatlanságát, szuverenitását vagy függetlenségét, az állam gazdasági, politikai vagy védelmi képességének aláásása útján, ha e cselekmény jelentős károkat okozott a nemzetgazdaságnak. Ahogyan azt maga az (1) bekezdés szövege mondja, a büntetni rendelt cselekmény alkalmas arra, hogy veszélyeztesse a nemzeti szuverenitást; a cselekmény súlyos következményei esetén a büntetési tétel növelése az elkövetőket visszatartó eszközül szolgál, annál is inkább, mivel az elkövetők a román államban fontos tisztséget betöltő személyek lehetnek.

A (11) bekezdés új bekezdést vezet be a Büntető törvénykönyv 398. cikkébe, „Felségárulás” címmel; e bekezdés a felségárulás körébe vonja az elnök azon cselekményét is, hogy nem hajtja végre az Alkotmánybíróság alkotmányos természetű összeütközéseket eldöntő határozatait a rendelkező rész közlésétől számított 10 napon belül. E cselekmény büntetni rendelésének szükségessége a védett érték jelentőségében rejlik — nevezetesen abban, hogy az Alkotmánybíróság határozatainak rendelkezéseit haladéktalanul végre kell hajtani —, valamint abban, hogy semmilyen kényszerítő eszköz vagy jogkövetkezmény nem áll rendelkezésre azzal az elnökkel szemben, aki megsérti az alkotmányos rendet, és figyelmen kívül hagyja azokat a határozatokat, amelyekkel az Alkotmányt az alaptörvény végrehajtása végett értelmezik; e cselekmények alkalmasak arra, hogy alapvetően sértsék a nemzeti szuverenitást.

→ a cikk szövege A 10. cikka büntetőeljárási törvénykönyvről szóló 135/2010. sz. törvény két cikkét módosítja.

Az (1) bekezdés módosítja a Büntetőeljárási törvénykönyv 247. cikkét, törvényben állapítva meg annak szükségességét, hogy összefüggés álljon fenn az elkövetett bűncselekmény és az elkövető elmeállapota között. Így az ideiglenes gyógykezelés elrendelésére csak akkor kerülhet sor, ha az elkövető állapota meghatározó volt a cselekmény elkövetésében, és az intézkedés a közbiztonságot fenyegető tényleges és fennálló veszély elhárításához szükséges. A jogszabály-módosítás szükségessége abból ered, hogy egyre gyakoribbá vált a hatályos jogi normák olyan értelmezése a büntetőbíróságok részéről, amely hatáskörüket a polgári jog területére terjeszti ki olyan ügyekben, amelyekben — noha semmiféle összefüggés nincs az elkövető egészségi állapota és a feltételezetten elkövetett cselekmény között — a nyomozás keretében biztonsági intézkedéseket rendeltek el, figyelmen kívül hagyva az ügyben irányadó Polgári törvénykönyv által megállapított általános jogi keretet. A büntetőeljárási norma alkalmazási körének tisztázása végett, de a román állampolgárok jogait indokolatlanul korlátozó bármely tévedés vagy visszaélés elkerülése végett is, a törvénytervezet a nemzeti szuverenitás körébe vonja az állampolgár alapvető jogainak védelmét.

A 10. cikk (2) bekezdésében új pont, a g) pont kerül a Büntetőeljárási törvénykönyv 453. cikkének (1) bekezdésébe, a perújítás új okaként bevezetve azt a helyzetet, amelyben „a határozat olyan jogi rendelkezésen alapult, amelyet a határozat jogerőre emelkedése után hatályon kívül helyeztek vagy módosítottak, amennyiben a büntetőjogi rendelkezések kedvezőbbek, vagy a cselekményt már nem rendelik büntetni.” Figyelembe veszik, hogy a cselekmény büntetendősége megszüntetése, valamint a kedvezőbb büntetőjogi normák annak kifejeződését és hatását tükrözik, ahogyan a társadalom bizonyos cselekményeket megítél; ezért büntetendőségük megszüntetése a nép azon szuverén joga gyakorlásának közvetlen hatása, hogy büntetőjogi tárgyban szabályozzon. Következésképpen egyes cselekmények büntetendőségének megszüntetése vagy a kedvezőbb büntetőjogi normák hatását ki kell fejtenie a társadalom minden tagjára nézve, függetlenül attól, hogy azok a jogszabály-módosítás időpontjában egy hatályát vesztett büntetőjogi norma alapján jogerősen elítéltek-e vagy sem; maga a bírói határozat válik elavulttá és a jogi, illetve alkotmányos renddel ellentétessé az új, kedvezőbb büntetőjogi norma megjelenése folytán. Nem utolsósorban figyelembe vették, hogy a perújítás bármikor kérhető, akár az elítélt személy halála után is, örökösei által — ami a javasolt jogszabály-módosítás által szabályozott helyzetben lehetővé teszi a kommunista vagy fasiszta rendszerben elkövetett történelmi bírói tévedések és visszaélések orvoslását.

→ a cikk szövege A 11. cikk módosítja Románia Hivatalos Közlönyének szervezéséről szóló, 1998. november 9-i 202. sz. törvény (újraközzétett) 18. cikkének (2) bekezdését; a jogszabály-módosítás megállapítja a román állampolgárok szabad és megszakítás nélküli hozzáférését a Hivatalos Közlönyhöz és minden, annak útján közzétett közérdekű dokumentumhoz. A módosítás annak megállapítása nyomán született, hogy a törvény és a hivatalos aktusok megismerése a címzettek részéről szükséges — ez a román állam kölcsönös kötelezettsége azzal a kötelezettséggel szemben, hogy az állampolgár ismerje a törvényt; az állam és az állampolgár között a törvény útján és annak megismerése révén létrejövő kapcsolat a nemzeti szuverenitás alapvető eleme.

→ a cikk szövege A 12. cikk szabályozza a román állampolgár és azon egységek közötti viszonyt, amelyek közösségi hálózatokat vagy egyéb közösségi médiumokat és hálózatokat, felhőalapú tárhelyeket, honlapokat vagy operációs rendszereket birtokolnak vagy üzemeltetnek; a román állampolgár jogainak védelme az állam szuverenitásának egyik ismérve. A cél a képmáshoz és a szabad véleménynyilvánításhoz való jog védelme, valamint a román állampolgár szellemi tulajdonhoz fűződő jogának megóvása bármely jogi egységgel szemben, függetlenül attól, hogy annak székhelye Romániában van-e vagy sem, a lehetséges jogviták elbírálásának hatáskörét a nemzeti bíróságokhoz utalva. Ezen intézkedés célja, hogy román joghatóság alá vonja az online térben elkövetett minden aktust vagy cselekményt: a román állampolgárok és bármely olyan egység közötti viszonyokat, amely a virtuális médiumok és közösségi hálózatok, a felhőalapú tárhelyek, a honlapok, valamint az operációs rendszerek üzemeltetője vagy birtokosa, a román hatóságoknak kell felülvizsgálniuk. Nem utolsósorban a jogi rendelkezés összhangba hozza a nemzeti jogszabályokat az Európai Parlament ajánlásával, amely hangsúlyozta, hogy a jogszabályok betartatásáért a hatóságoknak kell felelniük, és hogy végső soron a döntéseknek független bírói rendszerhez kell tartozniuk, nem pedig valamely magánkereskedelmi egységhez.

→ a cikk szövege A 13. cikk módosítja a Szenátus és a Képviselőház megválasztásáról, valamint az Állandó Választási Hatóság szervezéséről és működéséről szóló, 2015. július 20-i 208. sz. törvényt, csökkentve a bejutási küszöböt a román állampolgárok jobb parlamenti képviselete érdekében. Az (1) bekezdés hatályon kívül helyezi a 92¹. cikk (3)–(5) bekezdését — azokat a bekezdéseket, amelyekkel a 202/2020. sz. törvény alapján a Sajátos Távközlési Szolgálat kiterjesztett hatásköröket kapott a választási eljárásban. Hasonlóképpen a (4) bekezdés hatályon kívül helyezte ugyanezen 202/2020. sz. törvénynek a 103¹. cikkben végrehajtott módosításait, kiiktatva a Sajátos Távközlési Szolgálatra és annak a választási eljárásban kapott hatásköreire vonatkozó minden utalást. Az (5)–(8) bekezdésben ugyanezeket a módosításokat hajtották végre, hatályon kívül helyezve és módosítva minden olyan jogi rendelkezést, amely ugyanezt a Sajátos Távközlési Szolgálatot vonta be a választási eljárásba. A jogszabály-módosítások a választási eljárás átláthatóvá tételére és egy (jelenleg katonai szervezetű) titkosszolgálatnak a választási eljárásból való kivonására irányulnak; az intézkedések szükségesek ahhoz, hogy a romániai választási eljárás visszakerüljön a polgári körbe, ahogyan az az Európai Unió valamennyi országában történik.

A (2) és (3) bekezdés módosítja a 208/2015. sz. törvény 94. cikkét a pártok és választási szövetségek számára a parlamentbe jutáshoz megállapított küszöb csökkentése értelmében: a pártok esetében 5 %-ról 3 %-ra, a választási szövetségek esetében pedig a szövetség minden egyes tagpártja után számított 3 százalékpontos növelésről 1 %-ra, de legfeljebb a leadott szavazatok 5 %-áig. Figyelembe veszik, hogy a bejutási küszöb emelése által hozott politikai szilárdság előnyei — a politikai választások képviseletének rovására — nem érték el a kívánt hatást; napjaink Romániájának gazdasági és társadalmi állapota e képviseleti mód kudarcának bizonyítéka. Figyelembe vették, hogy a politikai szilárdság és a lakosság minél szélesebb rétegének parlamenti képviselete között a nemzeti szuverenitást helyesebben és hívebben fejezi ki a Parlament széles képviseleti jellege, az Alkotmány 2. cikke (1) bekezdésének közvetlen alkalmazásaként: „(1) A nemzeti szuverenitás a román népet illeti meg, amely azt szabad, rendszeres és tisztességes választások útján létrehozott képviseleti szervei, valamint népszavazás útján gyakorolja.” — az a tény, hogy az Alkotmány „képviseletről” beszél, és nem „szilárdságról”, a bejutási küszöb módosításának alkotmányos alapja.

A II. fejezet olyan jogszabály-módosításokat fogad el, amelyek a környezet védelmére — mint a fenntartható fejlődés eszközére —, valamint a román nép és állampolgár magasabb rendű és szuverén érdekének védelmére irányulnak.

→ a cikk szövege A 14. cikk módosítja Románia erdeinek fenntartható gazdálkodásáról szóló 57/2020. sz. törvényt, megtiltva a feldolgozatlan faanyag — ideértve a rönköt kéreggel vagy kéreg nélkül, a gömbfát, a fűrészárut, a gerendákat vagy a vasúti talpfákat — kivitelét az uniós vagy Unión kívüli térségbe, 2121. január 1-jéig. E időleges tilalom szükséges az utóbbi évek tömeges kivitelei hatásainak ellensúlyozásához; e kivitelek kiterjedt erdőirtásokat eredményeztek, amelyeknek végzetes hatásuk volt a környezetre és a szomszédos emberi közösségekre — árvizek, földcsuszamlások, a növény- és állatvilág visszafordíthatatlan károsodása. A helyzet súlya megköveteli a kiviteli tilalmak megsértésének büntetőjogi büntetni rendelését.

A 15. cikkben módosulnak a 2008. március 19-i 46. sz. törvény — az Erdőtörvény — 29. és 108. cikkei, megtiltva

a fentiekben kifejtett ugyanazon okokból minden erdőirtást és tarvágást Románia területén, ideértve az ökológiai helyreállítással, az erdők felújításával és gondozásával indokoltakat is, 2121. január 1-jéig.

Ugyancsak büntetni rendelték az erdőállomány fáinak megbetegítését vagy kártevőkkel való megfertőzését, valamint az Erdőtörvény 29. cikkében meghatározott tilalom megsértését — mindezek alkalmasak arra, hogy közvetlenül hassanak a román nemzet fenntartható fejlődésére, és hogy sértsék a román nép szuverenitását.

→ a cikk szövege A 16. cikk módosítja a hulladékok rendjéről szóló 211/2011. sz. törvény 13. cikkét, amelyhez hozzáadja a (2) bekezdést; ez teljes tilalmat állapít meg bármely természetű hulladék minden behozatalára, mint a román nép szuverén érdeke megóvásának egyetlen módjára, és mint szükséges és azonnali válaszra a környezetnek olyan jogi egységek általi megfertőzésére, amelyek veszélyes hulladékot hoznak be az országba. Minthogy Románia határain a hulladékok mozgásának és szállításának szigorú ellenőrzése nem lehetséges, szükségessé válik minden hulladékbehozatal teljes és megdönthetetlen tilalma.

A III. fejezet új gazdasági szabályozásokat és intézkedéseket fogad el az állam és a román állampolgár érdekeinek védelmére.

→ a cikk szövege A 17. cikk megtiltja az államnak a nemzeti vállalatokban és társaságokban, hitelintézetekben, valamint bármely más olyan gazdasági egységben meglévő vagyonrészeinek elidegenítését, amelyben az állam részvényesi minőségben van. Ahogyan a 173/2020. sz. törvény — amelyet később módosítottak — is előírta az állami vagyonrészek elidegenítésének tilalmát két évre, szükségesnek tartjuk: 1) megtiltani az állam által a nemzeti vállalatokban és társaságokban, hitelintézetekben, valamint bármely más olyan társaságban birtokolt részvények elidegenítését, amelyben az állam részvényesi minőségben van; és 2) felfüggeszteni a már megkezdetteket, 100 éves időtartamra, 2121. 01. 01-ig, az államnak a nemzeti vállalatokban és társaságokban, valamint azon társaságokban meglévő vagyonrészei vagy részvényei elidegenítésére vonatkozó műveleteket, amelyekben az állam részvényesi minőségben van, a birtokolt tőkerésztől függetlenül. Ezen jogalkotási intézkedés elfogadásánál a román állam érdekeinek védelmét tartják szem előtt, elkerülve azt a vagyoni veszteségkockázatot, amelyet az állam a különböző nemzeti gazdasági egységekben birtokolt vagyonrészek elidegenítése esetén a gazdasági bizonytalanság és a gazdaság szerkezeti változásainak idején elszenvedne. Cél továbbá az állam vagyonrészeinek megőrzése a következő nemzedékeknek való átadásuk végett, valamint olyan gazdasági szilárdság biztosítása, amely lehetővé teszi az emberi tőke fejlődését.

→ a cikk szövege A 18. cikk kiegészíti a 2019. 07. 03-i Közigazgatási törvénykönyv 307. cikkét egy új bekezdéssel, amely megállapítja, hogy a köztulajdonban álló javak koncesszióba adásából származó bérleti díj legkisebb mértéke nem lehet alacsonyabb az Európai Gazdasági Térség piaci szintjénél, és arányosnak kell lennie a jószág koncessziós jogosult általi hasznosításából szerzett előnyökkel, valamint a koncesszió tárgyát képező jószág piaci értékével. Cél Románia természeti erőforrásai hasznosításának hatékonyabbá tétele és jövedelmezőségének növelése, valamint a költségvetési bevételek növelése, mint a nemzeti szuverenitás megszilárdításának eszközei.

→ a cikk szövege A 19. cikk (1) bekezdése módosítja a Román Nemzeti Bank alapszabályáról szóló, 2004. 06. 28-i 312. sz. törvény 30. cikke (1) bekezdésének a) pontját, és kötelezővé teszi, hogy a Nemzeti Bank a kincstárban tartott aranykészleteket kizárólag és teljes egészében Románia területén őrizze. Ezzel hatályát veszti a törvény jelenlegi formájában meglévő lehetőség, hogy a Nemzeti Bank kincstárának aranyát külföldön tárolják. A (2) bekezdés 180 napos határidőt állapít meg a Románián kívül tárolt arany teljes hazahozatalára, a (3) bekezdés pedig büntetni rendeli az előző két bekezdés megsértését, és legfeljebb 20 évig terjedő szabadságvesztést állapít meg mindenkire nézve, aki a jogi rendelkezéseket megszegi. Az intézkedések célja Románia gazdasági és pénzügyi szilárdságának biztosítása a saját aranykészleteihez való állandó, megszakítás nélküli és feltétel nélküli hozzáférés révén — a pénzpiacok fokozott bizonytalansága és egy fenyegető világméretű gazdasági válság kockázata mellett szükséges intézkedések ezek. Ugyanakkor a saját nemesfémkészletek tényleges birtoklása és kincstárban tartása a nemzeti szuverenitás megerősítésének módja és egyben szavatossága.

→ a cikk szövege A 20. cikk megállapítja a román állammal kötött szerződések teljes átláthatóvá tételének kötelezettségét, és előírja, hogy mindezeket a szerződéseket a Hivatalos Közlöny IV. részében, valamint a szerződő intézmények honlapjain közzé kell tenni. Az átláthatóság a közszférában, a román állammal kötött szerződések tekintetében, a működő demokrácia biztosításának alapvető eleme, kiváltképp rendkívüli körülmények között, amelyek termékeny talajt jelenthetnek esetleges korrupciós cselekményeknek vagy a törvény megkerülésének — ahogyan azt a szükségállapot bevezetése óta eltelt hónapokban tapasztaltuk. Ugyancsak, az állam intézményei nem csupán kérésre kötelesek hozzáférhetővé tenni az adatokat, hanem a jelen jogi rendelkezés erejénél fogva nyilvánosságra kell hozniuk a közérdekű szerződéseket.

→ a cikk szövege A 21. cikk a közhivatalnokok által elkövetett két mulasztásos cselekményt rendel büntetni. Az (1) bekezdés büntetni rendeli a közhivatalnok szándékos mulasztását, hogy a magánosítási vagy koncessziós szerződéseket azok kikötései szerint végrehajtsa, valamint azok végrehajtása érdekében a törvényes kereseteket megindítsa; e cselekményeket 10-től 20 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetik. Figyelembe vették egyes magas rangú közhivatalnokok szándékos tétlenségét abban, hogy végrehajtsák vagy megindítsák azokat a törvényes kereseteket, amelyek a különböző román vagy külföldi egységek által a román állammal kötött szerződések nemteljesítése, illetve részleges vagy hibás teljesítése nyomán szükségessé válnak. A (2) bekezdés felére csökkentett büntetést állapít meg ugyanezen cselekményekre, ha azokat gondatlanságból követték el. E szabályozás megállapításánál figyelembe vették azt a helyzetet, hogy sok magánosítási vagy koncessziós szerződést nyilvánvalóan részlegesen vagy hibásan teljesítettek, olyan kikötésekkel, amelyek megsértése köztudomásúvá vált, és amellyel szemben a román állam hatóságai tétlenek maradtak. A cél a román hivatalnok felelősségre vonásának kikényszerítése abban, hogy szolgálati kötelezettségeit a közvagyon védelmében teljesítse, mint a nemzeti vagyon és a szuverenitás védelmének módját.

→ a cikk szövege A 22. cikk megtiltja Románia területén az olyan termékek forgalmazását, amelyek gyengébb minőségűek, mint a származási országban ugyanazon védjegy alatt forgalmazottak. Az Európai Unió minden állampolgára egyenlő bánásmódot érdemel az egységes piacon forgalmazott élelmiszerek és nem élelmiszerek tekintetében is; e cikk célja, hogy e területen felszámolja a tisztességtelen gyakorlatot, hogy a román fogyasztót többé ne vezessék félre visszaélésszerűen és jogellenesen. Jól ismert számos külföldi gyártó gyakorlata, hogy különböző minőségű termékeket ad el ugyanazon védjegy alatt és ugyanolyan csomagolásban: egyesek a fő összetevőből kisebb mennyiséget tartalmaznak, mások pedig az eredeti termék előállításához használtnál gyengébb minőségű összetevőket.

A Szuverenitási Törvény IV. fejezete, „Intézkedések a nemzeti biztonság és védelem területén a román nép és állampolgár magasabb rendű és szuverén érdekének védelmére” címmel, egy sor sürgős és szükséges intézkedést ír elő a román állampolgár biztonságának megerősítése és a nemzeti szuverenitás védelme érdekében.

→ a cikk szövege A 23. cikk módosítja a nemzeti biztonságról szóló 51/1991. sz. törvényt — egy olyan törvényt, amely megelőzi Románia NATO-csatlakozását, és amely egy sor szovjet eredetű rendelkezést tartalmaz, például azokat, amelyek a titkosszolgálatok katonai szervezetét írják elő.

A nemzeti jogszabályoknak a NATO- és az európai uniós szövetségesek jogszabályaival való összehangolása érdekében elrendelték a hírszerző, elhárító, őrző és sajátos távközlési szolgálatok, valamint a velük egy tekintet alá esők teljes leszerelését.

Ugyanebben az értelemben megtiltották a hírszerző és elhárító szolgálatok, valamint a velük egy tekintet alá esők bármely formájú részvételét bármely bírósági eljárási cselekmény foganatosításában, valamint a vizsgálattal megbízott ügyész vagy bíró bármilyen módon való befolyásolását. A törvény — módosított formájában — rendelkezéseivel ellentétes minden cselekményt büntetni rendeltek, 10-től 20 évig terjedő büntetést vonva maga után.

Ugyanezen okokból, de tekintettel arra a parancsoló szükségességre is, hogy meg kell tiltani a hírszerző és elhárító szolgálatok, valamint a velük egy tekintet alá esők bármiféle beavatkozását a közéletbe, tevékenységi körükön kívül, valamint arra az igényre, hogy a romániai üzleti környezet számára visszatérjen a méltányos versenykeret, megtiltották a hírszerző és elhárító szolgálatok, valamint a velük egy tekintet alá esők bármely formájú részvételét bármely politikai, gazdasági jellegű tevékenység folytatásában, továbbá kereskedelmi társaságok közvetlen vagy közvetett — saját személyzet vagy közbeiktatott személyek útján történő — birtoklását, valamint kereskedelmi tevékenységek folytatását Románia területén vagy külföldön a hírszerző és elhárító szolgálatok, illetve a velük egy tekintet alá esők által.

A nemzeti biztonság szempontjából alapvető törvények rendelkezéseinek megváltoztatására irányuló intézkedéseket azért hozták, mert már maga „a titkos szó is elfogadhatatlan egy szabad és nyílt társadalomban. Mi pedig, mint nép, természetünknél fogva ellenállunk a titkos társaságoknak, a titkos esküknek és a titkos ügyleteknek. Szembeszállunk azzal a könyörtelen összeesküvéssel, amely titkos eszközökkel terjeszkedik, hogy befolyási körét inkább beszivárgással, mint megszállással, felforgatással, és nem választásokkal, megfélemlítéssel, és nem szabad választásokkal tágítsa. Olyan rendszer ez, amely hatalmas emberi és anyagi erőforrásokat fogott össze szorosan összeszőtt építménybe, egy nagyon hatékony gépezetbe, amely egyesíti a katonai, diplomáciai, titkosszolgálati, gazdasági és politikai műveleteket. Felkészülése titkos, nem nyilvános. A hibákat eltemetik, nem hozzák nyilvánosságra. A másként gondolkodókat elhallgattatják, nem említik. A kiadásokat nem vitatják meg, a titkokat nem tárják fel. Ezért rendelte el Szolón, az athéni törvényhozó, hogy bűn, ha bármely polgár kivonja magát bármely vitából.” (Részlet John F. Kennedy 1961-es, „Az elnök és a sajtó” című beszédéből)

A 24. cikkben módosul a Román Hírszerző Szolgálat szervezéséről és működéséről szóló, 1992. február 24-i 14. sz. törvény (hatályosított), és összhangba kerül az 51/1991. sz. törvény rendelkezéseivel, annak módosított formájában.

A 25. cikkbenmódosul a Külföldi Hírszerző Szolgálat szervezetéről és működéséről szóló, 1998. január 6-i 1. sz. törvény (\újraközzétéve\), és összhangba kerül az 51/1991. sz. törvény rendelkezéseivel, annak módosított alakjában.

A 26. cikkben módosul a Sajátos Távközlési Szolgálat szervezéséről és működéséről szóló, 1996. július 24-i 92. sz. törvény, és összhangba kerül az 51/1991. sz. törvény rendelkezéseivel, annak módosított formájában.

A 27. cikkbenmódosul a Védelmi és Őrszolgálat szervezetéről és működéséről szóló, 1998. október 19-i 191. sz. törvény, és összhangba kerül az 51/1991. sz. törvény rendelkezéseivel, annak módosított alakjában.

→ a cikk szövege A 28. cikk létrehozza a Nemzetőrséget, azon elv alapján, hogy az egész nemzeti területet az egész nép védi, önkéntesség alapján. A Nemzetőrség a nemzeti védelmi rendszer szerves része, közvetlenül a Parlamentnek van alárendelve, és tagjai a polgári lakosság 18. életévét betöltött önkéntesei.

A Nemzetőrség felállítását az teszi szükségessé, hogy a román állampolgárt be kell vonni Románia demokráciájának, épségének és szuverenitásának állandó védelmébe — a hadsereg hivatásossá válása, a hivatásos katonák számának csökkenése, valamint a hadseregnek az ország határaitól több ezer kilométerre fekvő hadszíntereken való részvétele mellett. Ezen okokból a nem hivatásos katona román állampolgár önkéntes időszakos katonai kiképzése és annak lehetősége, hogy állandóan meghatározott számú állampolgár legyen készenlétben, alkalmas az ország védelmi képességének megerősítésére, és további szavatosság a nemzeti szuverenitásra nézve.

→ a cikk szövege A 29. cikk kötelezővé teszi új katonai felszerelések beszerzését közvetlenül a gyártótól, a hatályos off-set jogszabályok — nevezetesen a 189/2002. sz. sürgősségi kormányrendelet — tiszteletben tartásával. Ez az intézkedés azért vált szükségessé, mert a román állam az utóbbi években elavult és haszontalan katonai felszereléseket szerzett be irdatlan árakon — ami alkalmas arra, hogy veszélyeztesse a nemzeti biztonságot és szuverenitást.

V. fejezet — Záró és átmeneti rendelkezések — a törvény hatálybalépésének időpontját és módját írja elő.

→ a cikk szövege A 30. cikk rendelkezik a törvény hatálybalépésének időpontjáról, valamint minden ellentétes jogi rendelkezés törvény erejénél fogva történő hatályon kívül helyezéséről.

3. szakasz — A normatív aktus tervezetének társadalmi-gazdasági hatása

1. Impactul macroeconomic Nu

1¹. A versenykörnyezetre és az állami támogatások területére gyakorolt hatás: Nem alkalmazandó.

2. Az üzleti környezetre gyakorolt hatás: Nem alkalmazandó.

3. Társadalmi hatás: Nem alkalmazandó.

4. Környezeti hatás: Nem alkalmazandó.

5. Egyéb tájékoztatás: Nem alkalmazandó.

+----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------+-------------+-----------------+----------------+---------+---------+---------+

| 4. szakasz — Pénzügyi hatás a konsolidált általános költségvetésre, mind rövid távon, a folyó évre, mind hosszú távon (5 év). | | | | | | |

| 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 |

| | | | | | | |

| | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 | |

| 1. A költségvetési bevételek változásai, plusz/mínusz, ebből: | | | | | | |

b) bugete locale:

(i) impozit pe profit

c) az állami társadalombiztosítás költségvetése:

(i) biztosítási hozzájárulások

2. A költségvetési kiadások változásai, plusz/mínusz, ebből:

a) buget de stat, din acesta:

(i) cheltuieli de personal

(ii) áruk és szolgáltatások

b) bugete locale

(i) cheltuieli de personal

(ii) áruk és szolgáltatások

c) az állami társadalombiztosítás költségvetése:

(i) cheltuieli de personal

(ii) áruk és szolgáltatások

3. Pénzügyi hatás, plusz/mínusz, ebből:

a) buget de stat

(i) cheltuieli de personal

b) bugetele locale

4. Javaslatok a költségvetési kiadások növekedésének fedezésére

5. Javaslatok a költségvetési bevételek csökkenésének ellentételezésére

6. Részletes számítások a költségvetési bevételek és/vagy kiadások változásainak megalapozásáról. Nem rendelkezünk elegendő adattal.

7. Egyéb tájékoztatás. A tervezet rendelkezéseinek alkalmazásához fűződő esetleges további költségvetési kiadásokat a meglévő költségvetés keretén belül fedezik.

5. szakasz — A jelen normatív aktus hatásai a hatályos jogszabályokra

a) hatályos normatív aktusok, amelyek a normatív aktus tervezetének hatálybalépése folytán módosulnak vagy hatályukat vesztik:

Hatályát veszti a COVID-19 világjárvány hatásainak megelőzésére és leküzdésére irányuló egyes intézkedésekről szóló 55/2020. sz. törvény, a későbbi módosításokkal és kiegészítésekkel.

Módosul a betegek jogairól szóló 46/2003. sz. törvény a 4. cikk második bekezdésének hozzáadásával és egy új cikk, a 36². cikk bevezetésével. (2 módosítás a törvény szövegében)

Módosul az ostromállapot és a szükségállapot rendjéről szóló 1/1999. sz. sürgősségi kormányrendelet 4. cikke. (1 módosítás a törvény szövegében)

Módosul az egészségügyi reformról szóló 95/2006. sz. törvény egy új cikk, a 704¹. cikk bevezetésével, a 811. cikk (1) bekezdése 5., 6. és 7. alpontjának törlésével, valamint a 813. cikk módosításával. (6 módosítás a törvény szövegében)

Se va modifica art. 17 din A 148/2020. sz. törvénya reklámról. (1 módosítás a törvény szövegében)

Se va modifica A 286/2009. sz. törvény — Büntető Törvénykönyv(9 módosítás a törvény szövegében)

a 195. cikk után új cikk kerül be — a 195¹. cikk;

módosul a 197. cikk két új bekezdés bevezetésével;

módosul a 211. cikk egy új, (1¹) bekezdés bevezetésével;

módosul a 221. cikk a (4) bekezdés módosításával, az (5) bekezdés után egy új, (5¹) bekezdés bevezetésével, valamint a (6) bekezdés módosításával;

Módosul a 297. cikk (1) és (2) bekezdése, és a (2) bekezdés után új bekezdés, a (3) bekezdés kerül hozzáadásra;

a 394. cikk (1) bekezdésébe új pont, az e) pont kerül be, és bevezetésre kerül a (2) bekezdés;

a 398. cikkbe bevezetik a (2) bekezdést;

Se va modifica A 135/2010. sz. törvény — Büntetőeljárási Törvénykönyv(2 módosítás a törvény szövegében)

módosul a 247. cikk (1) és (2) bekezdése;

új pontot vezetnek be a 453. cikk (1) bekezdésébe;

Se va modifica art. 18 alin. (2) din A 202/1998. sz. törvényRománia Hivatalos Közlönyének szervezetéről. (1 módosítás a törvény szövegében)

Módosul és kiegészül a Szenátus és a Képviselőház megválasztásáról, valamint az Állandó Választási Hatóság szervezéséről és működéséről szóló 208/2015. sz. törvény, éspedig (12 módosítás a törvény szövegében)

a 94. cikk (2) bekezdése a) és b) pontjának módosítása;

hatályon kívül helyezik a 110. cikk (8) bekezdését, a 102¹. cikk (4) bekezdését és a 103¹. cikket;

módosul a 110. cikk (1), (3) és (4) bekezdése;

hatályát veszti a választási tárgyú egyes normatív aktusok módosításáról és kiegészítéséről szóló 202/2020. sz. törvény 92¹. cikkének (3), (4) és (5) bekezdése;

Módosul Románia erdeinek fenntartható gazdálkodásáról szóló 57/2020. sz. törvény 1. és 4. cikke; (2 módosítás a törvény szövegében)

Módosul és kiegészül a 46/2008. sz. törvény — az Erdőtörvény (7 módosítás a törvény szövegében)

Se va modifica art. 29;

Hatályon kívül helyezik a 29. cikk (2)—(5) bekezdését;

A 109. cikk után 3 új cikk kerül be — a 109¹., 109². és 109³. cikk;

Módosul a hulladékok rendjéről szóló 211/2011. sz. törvény 13. cikke egy új, (2) bekezdés bevezetésével; (1 módosítás a törvény szövegében)

Módosul az 57/2019. sz. sürgősségi kormányrendelet — a Közigazgatási törvénykönyv —: a 307. cikkben az (1) bekezdés után új bekezdés kerül be — az (1¹) bekezdés; (1 módosítás a törvény szövegében)

Se va modifica art. 30 alin. (1) lit. a din A 312/2004. sz. törvénya Román Nemzeti Bank jogállásáról; (1 módosítás a törvény szövegében)

Se va modifica Az 51/1991. sz. törvényRománia nemzetbiztonságáról, abban az értelemben, hogy (5 módosítás a törvény szövegében)

a 29. cikk (1) és (2) bekezdésének módosítása;

a 29. cikkbe új bekezdés kerül be, a (4) bekezdés;

a 33. cikk után új cikk kerül be, a 33¹. cikk;

a 33¹. cikk után új cikk kerül be, a 33². cikk;

Módosul a Román Hírszerző Szolgálat szervezéséről és működéséről szóló 14/1992. sz. törvény, éspedig (8 módosítás a törvény szövegében)

a 9. cikk a) pontjának, a 10. cikk (1) bekezdésének, a 27. cikk (1) bekezdésének és a 42. cikknek a módosítása;

hatályát veszti a 9. cikk e) pontja, a 27. cikk (3) bekezdése, a 29. cikk (1) bekezdése és a 30. cikk;

Módosul a Külföldi Hírszerző Szolgálat szervezéséről és működéséről szóló 1/1998. sz. törvény, éspedig (6 módosítás a törvény szövegében)

se vor modifica art. 9 alin. (1), art. 10 alin. (1), art. 11, art. 13, art. 14;

hatályon kívül helyezik a 21. cikk (1¹) bekezdését;

Módosul a Sajátos Távközlési Szolgálat szervezéséről és működéséről szóló 92/1996. sz. törvény, éspedig (4 módosítás a törvény szövegében)

módosul a 11. cikk (1) bekezdésének m) pontja, a 12. cikk (1) bekezdése és a 14. cikk;

hatályon kívül helyezik a 12. cikk (2) bekezdését;

Módosul a Védelmi és Őrző Szolgálat szervezéséről és működéséről szóló 191/1998. sz. törvény, éspedig (10 módosítás a törvény szövegében)

módosul az 1. cikk (2) bekezdése, a 15. cikk (1) és (3) bekezdése, a 19. cikk (1) bekezdése, a 29. cikk (1) bekezdése;

hatályát veszti a 13. cikk, a 14. cikk d) és e) pontja, a 16. cikk (1) és (3) bekezdése

Módosul a 45/1994. sz. törvény — Románia nemzeti védelméről szóló törvény — 10. és 11. cikke, valamint a 12. cikk után új cikk kerül be — a 12¹. cikk; (3 módosítás a törvény szövegében)

Összefoglalva: 1 hatályon kívül helyezett törvény, 19 módosított törvény és rendelet, 82 módosított, hozzáadott vagy hatályon kívül helyezett cikk, és 17 újonnan bevezetett jogi rendelkezés.

b) az új rendelkezések megvalósítása nyomán kidolgozandó normatív aktusok:

Világjárványos, endémiás és járványos helyzetekben alkalmazandó általános jellegű jogszabályok.

Jogszabályok a hírszerző, elhárító, őrző és sajátos távközlési szolgálatok, valamint a velük egy tekintet alá esők katonai alkalmazottai különleges jogállású közhivatalnoki státusának szabályozására.

A Nemzetőrség szervezéséről és működéséről szóló törvény.

1¹. A normatív aktus tervezetének összeegyeztethetősége a közbeszerzési tárgyú jogszabályokkal: Nem alkalmazandó.

2. A normatív aktus tervezetének megfelelése a közösségi jogszabályoknak azon tervezetek esetében, amelyek közösségi rendelkezéseket ültetnek át. Az e területre vonatkozó közösségi jogszabályokban nem azonosítottak okiratokat.

3. Az uniós normatív aktusok közvetlen alkalmazásához szükséges normatív intézkedések: Nem alkalmazandó.

4. Az Európai Unió Bíróságának határozatai: Nem alkalmazandó.

5. Egyéb normatív aktusok és/vagy nemzetközi dokumentumok, amelyekből kötelezettségek erednek: Nem alkalmazandó.

6. Egyéb tájékoztatás: Nem alkalmazandó.

+--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------+-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------+

| 6. szakasz — A normatív aktus tervezetének kidolgozása végett folytatott egyeztetések | |

| 1. Tájékoztatás a nem kormányzati szervezetekkel, kutatóintézetekkel és más érintett testületekkel folytatott egyeztetési folyamatról | Nem alkalmazandó |

| 2. Azon szervezetek kiválasztásának megalapozása, amelyekkel az egyeztetés lezajlott, valamint annak módja, ahogyan e szervezetek tevékenysége a normatív aktus tervezetének tárgyához kapcsolódik | Nem alkalmazandó |

| 3. A helyi közigazgatási hatóságokkal folytatott egyeztetések abban az esetben, ha a normatív aktus tervezetének tárgya e hatóságok tevékenysége, a helyi közigazgatási hatóságok társulási szervezeteinek a normatív aktusok tervezeteinek kidolgozásakor történő egyeztetési eljárásáról szóló 521/2005. sz. kormányhatározat feltételei szerint | Nem alkalmazandó |

| 4. A minisztériumközi tanácsok keretében lefolytatott egyeztetések, az állandó minisztériumközi tanácsok létrehozásáról szóló 750/2005. sz. kormányhatározat rendelkezéseinek megfelelően | Nem alkalmazandó. |

| 5. Tájékoztatás a következők általi véleményezésről: | A tervezetet véleményezésre benyújtják a Törvényhozási Tanácshoz, valamint az Alkotmánybíróság álláspontjának megszerzése végett, amelyet Románia újraközzétett Alkotmánya 146. cikkének j) pontja szerint készítenek el. |

| | |

| a) Consiliul Legislativ | |

| | |

| b) Az Ország Legfelsőbb Védelmi Tanácsa | |

| | |

| c) Gazdasági és Szociális Tanács | |

| | |

| d) A Versenytanács | |

| | |

| e) Curtea de Conturi. | |

7. szakasz — A normatív aktus tervezetének kidolgozásával és végrehajtásával kapcsolatos nyilvános tájékoztatási tevékenységek

1. A civil társadalom tájékoztatása a normatív aktus kidolgozásának szükségességéről. 2021 januárjától kezdve a kezdeményező a tömegtájékoztatás és a közösségi hálózatok útján tájékoztatta és egyeztette a civil társadalmat a normatív aktus kidolgozásáról; az állampolgárok tevékenyen bekapcsolódtak a Szuverenitási Törvény kiegészítésére és módosítására vonatkozó javaslatok és észrevételek benyújtásával.

2. A civil társadalom tájékoztatása a normatív aktus tervezetének végrehajtása nyomán a környezetre gyakorolt esetleges hatásról, valamint az állampolgárok egészségére és biztonságára, illetve a biológiai sokféleségre gyakorolt hatásokról

3. Egyéb tájékoztatás: Nem alkalmazandó.

8. szakasz — Megvalósítási intézkedések

1. A normatív aktus tervezetének a központi és/vagy helyi közigazgatási hatóságok általi végrehajtási intézkedései — új szervek létrehozása vagy a meglévő intézmények hatásköreinek kiterjesztése: Nem azonosítottunk ilyeneket.

2. Egyéb tájékoztatás. Nem azonosítottak

A szuverenitási törvény indoklása

Hozzászólások ehhez a szöveghez